Kunszentmárton

Angyal Dávid (1857-1940)

Angyal (Engel) Dávid akadémikus, történetíró, egyetemi tanár Kunszentmártonban született 1857. november 30-án.
A Budapesti Egyetemen szerzett tanári oklevelet. Az V., majd a VII. kerületi állami főgimnáziumban tanított. 1896-ban szerezte meg egyetemi magántanári képesítését. 1909-ben pedig nyilvános rendes tanárrá nevezték ki.
A magyar történelmi és irodalomtörténeti kutatások egyik legkiválóbb művelője volt. Angolból és franciából számos tanulmányt fordított le.

Pálinkás István (1797-1867)

Pálinkás István nemzetőr alezredes (1797-1867) Kunszentmártonban született nemesi származású katona volt. 1848. júniustól őrnagy lett Pest megye lovas nemzetőrségénél. Egy lovascsapat élén részt vett a délvidéki, majd 1849 januárjától a közép-tiszai harcokban. 1849 márciusától alezredesi rangban volt, majd nyugalmazták. A császári hadbíróság megfosztotta nyugdíjától. 1867-ben a pozsonyi honvédegylet elnöke lett.

Forrás:
Bona Gábor: Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban, 1848-49. Budapest : Zrínyi Kiadó, 1987.

Alsótemetői kálvária (Kunszentmárton)

Kunszentmárton

(Kósa Károly felvételei - VFMKMI)

Papp-Szász-kúria (Kunszentmárton)

A Kunszentmárton-Istvánháza területén található majorság a mádi Papp-Szász család tulajdonát képezte. A kúriát (Iskola u. 10.)  valószínűleg Papp-Szász Lajos és felesége, iglói Szontagh Mária építette. A III. katonai felmérés térképén 1883-ban már látható a major és a kúria parkja is, amely az Istvánházát övező erdőkig húzódott. Ezt a tényt támasztja alá az "SZM” monogram, amely az épület tégláit díszíti.

Vasútállomás (Kunszentmárton)

1885. május 17-én adták át a Pusztatenyő-Kunszentmárton Helyiérdekű Vasút 35 km hosszú pályaszakaszát, ekkor épült meg a kunszentmártoni vasúti híd. Két évvel később a város erőn felüli vállalásával elkészült a Szentesig tartó vasútvonal is.

Forrás:
Halász Ferenc: A vasút hatása a város mindennapjaira a 19-20. században. In: Kunszentmárton, a mezőváros. Kunszentmárton, 2008. 226-. pp.

Inhalt abgleichen