Tiszaigar

Szücs (1648)

helyesén Pellionis
Eredetileg Pelsüczön lakott. 1648. évben Pellionis néven nyerte nemességét, de a megyénkbeli Tiszaigarra költözött s Gömörmegye bizonyitványa alapján 1767-ben kihirdetett Mihály már a Szűcs nevet viselte.
(1767. év 36. sz. 43. jkl.)
Ezen Mihály később Mezőtúrra ment lakni, itt született Mihály nevű fia, a ki Szalatnay Évától való Ferencz (sz. 1773.), István (sz. 1775.) miskolczi ügyéd, Mihály (sz. 1777.), Máté (sz. 1783.), Lukács, András és György (sz. 1793.) nevű fiaival együtt 1802. évben nemesi bizonyságlevelet kapott.
(1802. év 733. sz. 759. jkl. 1803.

Szentmiklósy (1715)

(primóczi)
A XVIII. század elején István tiszaigari birtokos.
(1715. év 66. sz. 724. jkl.)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Széky

(széki)
Vármegyénk ezen tekintélyes birtokos családjának emlékét Széky Mihályig (Michael de Zeek) tudjuk felvinni, a ki 1445-ben mint hevesi szolgabiró müködött közre annál a beiktatásnál, melyet a budai káptalan Visontán és Karácsondon nánai Kompolt János javára teljesitett.
(O. L. D. L. 24534.)
Egyik utódát pedig, Mártont, II. Ulászló király Zwch (Szúcs) birtok határjárását illetőleg kiadott oklevelében királyi emberként nevezi meg.
(Haz. okmt. 443. l.)
A XVI.

Szana

II. Ferdinand 1631. évi okt. 20-án nemesitette meg Szana Mihályt, nejét Ilonát, gyermekeit Jánost, Mihályt, Istvánt, Katalint, Erzsébetet s a következő czímert adta nekik:
Kékben zöld mezőn nyakán nyillal átlőtt egyszarvú; sisakdisz: növekvőn a pajzsalak; takarók: arany-kék, ezüst-vörös.
Ezen armalist, melynek eredetijét Szana Tamás ismert iró és kritikus, a család utolsó férfisarja őrzi, másolata pedig Pestmegye levéltárában van, vármegyénk 1635. évben hirdette ki.
Mihálynak mindhárom fia mag nélkül halt meg.
A társszerző István Kecskeméten lakott, fiai voltak: I.

Ráday

(rádai)
A Rathold nemzetségből származik.
Lipót királytól 1709. évben Ráday Gáspár Réde, Apcz, Méra, Csány, és Igar falukra adományt nyert.
(1767. év pp. 852. A. sz. 1755. év pp. 551. sz.)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Inhalt abgleichen