Marton József Kiscsányon született 1908. szeptember 21-én. 1930-ban végzett a debreceni Tudományegyetem teológiai karán, majd 1937-ben államtudományo doktorátust szerzett Pécsett.
Segédlelkészként kezdte pályafutását Nagykállón. 1938-ban lett Törökszentmiklós református közösségének lelkésze. 43 évig szolgált. Ez alatt 1941 és 1944 között tábori lelkész is volt.
Szabadidejében szobrászkodott. Több alkotása kapott helyet a szolnoki színházban is.
1881. október 12-én született Törökszentmiklóson. Egerben szerzett tanítói oklevelet 1900-ban.
Az újballai elemi iskola tanítója lett. Az I. világháború idején a szolnoki császári és királyi 68. gyalogezred katonájaként az orosz fronton harcolt. 4 évet töltött hadifogságban. 43 évesen nyugállományba vonult, mert nem bírta a fogságban szerzett traumát feldolgozni. A Katolikus Népkör jegyzője lett, majd a helytörténeti kutatásnak szentelte életét.
Farkas Kálmán 1930. március 9-én született Miskolcon. Cigánytelepen nevelkedett Törökszentmiklóson. Elvégezte a miskolci tanítóképzőt, majd Budapesten a tanárképzőt is.
1953-ban a Szabolcs-Szatmári Néplaphoz került. Az első hazai ciány hírlapíróként tekintett rá a szakma. 1964-ben a Munka Érdemrend bronz fokozatát, 1975-ben ezüst fokozatát kapja meg; 2004-ben a Magyar Sajtó Napja alkalmából Aranytollas újságíró-díjat kapott.