Orosz György (1880-1960)

Orosz György 1880. április 12- én született a Szatmár megyei Nagykárolyban kisbirtokos szülők tizenegyedik gyermekeként. Tanári diplomája megszerzése után Nagyszebenben helyezkedett el. 1912. szeptember 1-től helyezték át a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnáziumba, ahol latin és magyar nyelvet, görögpótló irodalmat valamint történelmet tanított.
 
Közben rendszeresen előadásokat tartott az AMKE (Alföldi Magyar Közművelődési Egyesület) szolnoki szabad líceumában, többek között a nemzetiségi kérdésről és a kultúráról. A szülői háztól kapott indíttatás és az Erdélyben majd Szolnokon tapasztalt társadalmi igazságtalanságok mellett az I. világháború hatására Orosz György egyre inkább a munkásosztály és pártja — az MSZDP — felé közeledett. 1918. június 2-án a budapestvidéki tanári kör ceglédi gyűlésén a békére való nevelésről tartott előadást. A szolnoki szocialisták közül F. Bede László és dr. Guth Antal tették rá a legnagyobb hatást. A Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulása után éppen Guth révén ismerkedett meg Kun Bélával. Orosz György 1918. október 27-én részt vett és felszólalt az MSZDP szolnoki szervezete által rendezett gyűlésen, amelyen Pálfy János számolt be a párt október 13-i rendkivüli kongresz- szusáról.
Orosz Györgv tagja volt az 1918. október 29- én megalakult szolinoki Nemzeti Tanácsnak, és többek között F. Bede László. Pálfv János és Virágh János társaságában a Nemzeti Tanács intéző bizottságának is. 1918. november 16-án részt vett. és felszólalt a köztársaság kikiáltását proklamáló szolnoki nagygyűlésen. 
Feltehetően be is lépett a KMP-be. de szociáldemokrata párttagságát, mint abban az időben igen sokan tették, nem adta fel. Ezzel többek között biztosíthatta a szolnoki Munkástanácsban a kommunista képviseletet, ugyanis annak megalakulásától kezdve tagja volt. 
Publikált a Szolnoki Munkás első számában. 1919. március 22,-én a proletárdiktatúra kikiáltásának Budapestről megérkezett hírére. Orosz György egy nappal később pedagógusközönség előtt ismertette a proletárdiktatúrát. a szellemi munkásoknak a diktatúrában való elhelyezkedését és kötelességeit. Március 28-án a mintegy 800 nevelőmunkás részvételével tartott nagygyűlést ő nyitotta meg. A Munkástanács közoktatásügyi szakosztályának élén Orosz György legelső intézkedésével „eltörölte az összes iskolában a kötelező vallás oktatást”. A forradalmár középiskolai tanárt jelölték és 1919. április 7-én a Szolnoki Munkás-. Katona- és Földművestanács tagjává választották. Tagja lett a városi tanács húsztagú intéző bizottságának is. Ebben a minőségében a városi tanács közművelődési szakosztályát vezette. A Szolnoki Munkás április 23-i száma közölte. hogy a Forradalmi Kormányzótanács Orosz Györgyöt kinevezte Jász- Nagykun-Szolnok megye munkás-katona és földmíves tanácsába és egyúttal a tanács intéző bizottságába művelődési megbízottnak. 
25 évi emigráció után tért haza és Sátoraljaújhelyen telepedett le. Megszervezte a sátoraljaújhelyi Kommunista Pártot, vezette a Nemzeti Bizottságot, dolgozott a Magyar—Szovjet Társaságban és a Szabad Művelődési Tanácsban.  Szervezte a Rákóczy Ferenc és Kádár Kata néni kollégiumokat. Elnöke voltam a sátoraljaújhelyi Központi Választási Bizottságnak. Egyidejűleg felelős szerkesztője volt a Kommunista Párt Zemplén megyei lapjának. 
1960-ban hunyt el.
 
Emlékére a Széchenyi lakótelepen  utcát neveztek el 1977-ben.
 
Forrás:
Cseh Géza: Szolnok város utcanevei. Szolnok, 1993.
Selmeczi László: "Amim volt, azt mnd a párt szolgálatába álltottam" = Szolnok megyei Néplap (1981.08.30.): 10.