Helyismereti wiki oldalak

Jankovits István

főpincér * 1893. Káld. Felsőipariskolát végzett Szombathelyen, a vendéglősiparban is itt tanult ki. Fehringben, Grácban, Abbáziában, Velencében, Szegeden, Szentesen és Orosházán dolgozott a szakma vezető helyein. 1934 óta a szolnoki Nemzeti kávéház főpincére. - A 7. h. husz. e.-ben harcolt az orosz fronton, fogságba esett, K. cs. k. tulajd.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Babos István

ny. cs. törzsőrm. * 1888. Kézdivásárhely. 1912-ben lépett a csendőrség kötelékébe, 1913-ban végzett altiszti tanfolyamot, 1925-ben vonult nyugalomba. Szolg. kereszt tulajd. - Felesége: Veres Róza, gyermekei: Róza, István és Mária.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Medvés Sándor

vendéglős * 1873. Sepsiszentgyörgy. Fűszerkereskedő szakmát tanult, segéd volt Kézdivásárhelyen, Segesváron, Székelykeresztúron, Köpecen, Felvincen. Székelyudvarhelyen végrehajtó és rendőrfelügyelő volt. 1921-től Szolnokon forgalmiadó-ellenőr volt. 1932-ben vette át a Tulipán vendéglőt. - Felesége: Mátyás Eszter.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Gaudy András

ny. áll. el. isk. tanító 1866. Hosszúfalu. Oklevelét, 1885-ben Déván szerezte, 1886-tól Hosszúfaluban, 1920-tól Mezőtúron tanított, 1926-ban vonult nyugalomba. - Felesége: Szotyory Mária, gyermekei: Árpád (tanár), Mária (tanító), László (tanár), István (joggyakornok), Lajos (kórházi orvos).

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Palatka Áron

ny. cs. th. * 1873. Magyarzsákod. Bajnokon lépett a csendőrség kötelékébe, őrsparancsnok volt Hercegszántón, Csurgón, Csépán, járásparancsnok Kerülősön, Aradon, Kisjenőn; 1919-ben vonult nyugalomba. A Levente egyesület bizalmi férfia, a NEP vezetőségi tagja, a Stefánia egy. pénztárosa - Felesége: Kanyó Franciska (okl. tanító).

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Papp József (1898-?)

könyvelő * 1898. Tiszaföldvár. Régi birtokoscsalád sarja. Keresk. érettségit tett Szolnokon, 1923-ban került a Szolnoki mezőgazd. tkpt tiszaföldvári fiókjához mint gyakornok, 1925 óta könyvelő. A Horthy Szabolcs kaszinó, a Polgári olvasókör rendes, a Kereskedők egyesületének pártoló tagja.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Petheő (1655)

1655. évi máj. 1-én nyertek czímeres nemeslevelet Pethő János, nővére Katalin, ennek férje Pauer Dániel s ezek leánya Dorottya.
Kihirdettetett 1656. évben.

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Tarsoly

Biharmegye bizonyságlevele alapján Lukács armalisszerző fia Péter fiai Péter és Mihály homoroki származású dévaványai lakosok 1732-ben igazoltattak.
(1732. év 184. sz.)
Gyanitanunk lehet, hogy őseik a Rákóczitól 1632-ben több bihari birtokra adományt nyert komádi Tarsoly Gergely, István és János voltak.

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Bogya Péter

földbirtokos * 1878. Dévaványa. 46 hold földön gazdálkodik. - A 68. gy. e. kötelékében segédszolgálatos volt. A Gazdaszöv. választm. tagja. Gyermekei: Lajos, Julianna (Alexi Béláné), Eszter, Irma, Angela.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Gosztony kápolna (Jászfelsőszentgyörgy)

A Jászberény és Jászfelsőszentgyörgy között található kistemplomot 1829-ben Jekelfalussy Johanna építtette 1820 körül emelt kúriája közelében. 1855-ben a kápolna épületét megnagyobbították. Története során többször is felújították. 1885. július 26-án tartotta itt első szentmiséjét Várady Károly (1861-1911), a kegyes tanító rend tagja, a szegedi főgimnázium tanára. Az 1900-as évek elején Gosztony Aladár cserélte le a kápolna eredeti felszerelését. Vasárnaponként a Gosztony család és alkalmazottaik a jászberényi ferencesek miséit hallgatták itt a kápolnában. 1929-ben a kápolnában tartott háromnapos lelkigyakorlaton a pusztamonostori földbirtokosok Balázsovich Oszkár és Ernő is részt vett. Még Gosztony Aladár életében itt misézett egyszer Mécs László (1895-1978) premontrei papköltő is. A kápolnában tartotta esküvőjét Gosztonyi Margit és Halász elemér 1896-ban. 1921-ben pedig Buczkó József Emil premontrei kanonok itt esketett össze egy másik Gosztonyi lányt és Tersztyánszky Dezsőt.

A kápolnában kripta is található, amely panker Károly és neje, Panker Károlyné Jenkelfalussy Johanna nyughelye. Itt helyezték örök nyugalomra Tahy Rudolfot. A Gosztony családból két személyt. Gosztony Géza (?-1927) sírját a 2. világháború végén szovjet katonák feltörték. Föld maradványait fia abban a sírkertben temettette el újra, amely a kápolnához tartozik. Az 1943-ban elhunyt Gosztonyi Aladárné báró de Sainte-Marie Amelin Erzsébet volt az utolsó, akit idetemettek. A sírok kovűcsoltvas kerítéseit és a márványsírköveket elhordták. A kápolnát és a kriptát többször feltörték, a csontokat kidobálták. A további rongálást megakadályozva a jászfelsőszentgyörgyi plébános befalaztatta a kripta lejáratát. 1990-ben és 1995-ben is kifosztották a kápolnát. A tető megbontásával a harangokat is eltulajdonították a hányatott sorsú épületből. A kápolnát Farkas Mátyás (1931-2000) apát-plébános a millecentenárium évében saját költségén rendbehozatta, és újrabefalaztatta az időközben újrafeltört kriptát. 2002-ben Horvölgyi László esperes, a jsázberényi ferences templom plébánosa szentelte fel újra a kápolnát. 2004-ben, újabb renoválás után, Nepomuki Szent János - a kápolna védőszentjének - ünnepén tarthattak újra búcsút Kerekudvaron. Az Új élet katolikus evangelizációs egyesület pártfogásába vette a kápolnát.

Forrás:

Faragó László: Újabb fejezetek a tanyai kápolnák történetéhez = Berényi Kármentő 13. évf. 2. sz. (2006. december) 2-3. pp.

Gosztony Ernő: A pusztakerekudvari Gosztony kápolna története = Berényi kármentő 11. évf. 2. sz. (2004. december) 1, 3. p.