Helyismereti wiki oldalak

Barna István (1896-?)

divatárukereskedő * 1896. Kunszentmárton. Régi birtokos család sarja. Segéd volt Szolnokon, Győrben, Komáromban, 1921 óta önálló. Üzletköre a Tiszazug. A Kereskedők egyesületének jegyzője. - Felesége: Tompay Mária.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Hessenstein Károly

gróf, magánzó * 1860. Nagyszőllős. A hallei egyetemet végezte 1882-ben. 30 évig vezette szüleinek túrterebesi birtokát, 1931-ben miniszt. eng. Tiszasülyön telepedett le. Egyenes leszármazottja I. Vilmos hesseni választó fejedelemnek. - Felesége: dévaványai Halassy Éva, fiai: György és Sándor.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Lehel Vezér Gimnázium (Jászberény)

1779-ben Jászberénybe helyezik át - a korábban Dósa Pál jászkerületi kapitány saját költségén 1767-ban megalapított - jászapáti latin kisgimnáziumot, mely 1776-ban a királyi gimnáziumok közé, majd a budai tankerülethez került. Épülete először a katonatiszti lak, később a Zagyva parton álló magtár épülete volt. 1946-ban lett az intézmény neve Lehel Vezér Gimnázium. Alapításának 200. évfordulója alkalmából 1967-ben az iskola öregdiákjai emléktáblát avattak a gimnázium bejáratánál. =

Jászberény

Jászberény

Jászberény

Képeslapok

Forrás:

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Képeslaptár

A Jászberényi Lehel Vezér Gimnázium és Ipari Szakközépiskola jubileumi évkönyve a 200. tanévről. [Jászberény], 1967.

Sáros András: Jászberény műemlékei, emlékművei, emléktáblái. Jászberény, 1971.

Gonda Gyuláné Rácz Irén

özv., m. kir. postamester * 1887. Tiszainoka. Postamesteri vizsgát 1911-ben tett Szentesen, azóta postamester Tiszainokán. Édesatyja kántortanító, nagyatyja főjegyző volt. - Gyermekei: Irén, Erzsébet, Margit és Gyula.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Turcsányi István

polgári isk. tanár 1899. árilis 30-án született Mezőtúron. A polg. isk. tanárképzőt 1923-ban Bpesten végezte.
Az I. világháborúban 23 hónapig szolgált. A Károly-csapatkereszttel és a hadi emlékéremmel tüntették ki.
Tanári működését a kunszentmártoni polg. iskolában kezdte 1923-ban. Több ízben szerepelt előadással, felolvasással és beszéddel helyi ünnepségeken és közművelődési megmozdulások alkalmával.
1926-ban lett a Kúnszentmártoni Híradó munkatársa, a mezőgazd. rovat vezetője. Emellett nagy számban közölt pedagógiai, közművelődési és történelmi irányú cikkeket. Szerkesztette az újság Országzászló Naptárát is (1936-1937). Írt még a Kunszentmárton és Vidéke című lapba. A Frontharcos szöv., a Stefánia fiók, a NEP körzeti titkára, a búzaversenyek egyik rendezője és titkára.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.
Polgári iskolai író-tanárok élete és munkái. Budapest, 1942.

Sohr József

fűszer-, és rövid- és divatáru keresk. * 1889. Törökszentmiklós. Szakmáját Kiskunfélegyházán tanulta. A jelenlegi üzlet társtulajdonosa. A Keresk. kör tagja. - Felesége: Weisz Júlia.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Szent Flórián-szobor (Szolnok)

A Szent Flórián-szobor a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szolnoki központi épülete előtt állt. A tűzoltók védőszentjének tiszteletére 1993-ban avatták fel Laki Péter épületszobrász gipszből készült alkotását. A talapzatán kapott helyet egy korábbi évfordulós emléktábla is.

2003-ban a Jász-Nagykun-Szolnok Megye Tűzvédelmének Korszerűsítéséért Alapítvány a szakmai célkitűzések mellett egy olyan emlékhelyet tervezett, amit Szolnokon valósítanának meg a hősi halált halt tűzoltók emlékére. E tervek között szerepelt egy bronzból készült Szent Flórián-szobor felállítása is, amely azonban eddig még nem valósult meg.

2015 elején a gipsz szobor megsérült, amikor talapzatáról egy garázda személy ledöntötte. Nagy József nyugállományú tűzoltó alezredes újrafaragta a szobrot, melyet felújított talapzaton a 2015-ös tűzoltó napi ünnepség keretében avattak fel.

Forrás:

Horváth Győző: Bronzba öntik Szent Flóriánt = Új Néplap Vasárnap Reggel (2003.06.01.) : 3.

Ledöntötték Szent Flórián szobrát Szolnokon = Magyar Hírlap (2015.02.05.): 14.

Tűzoltónapi ünnep Szent Flórián napján = Szolnoki Grátisz (2015.05.08.): 4.

Toldy

Pestmegyéből, hol az 1700. év folyamán I. István, I. András és Kristóf kihirdettettek, költözött át megyénkbe.
I. István fiai I. György és I. János 1721-ben mutatták be Pestmegye bizonyságlevelét; ugyanők, valamint I. György fiai III. György és I. Mihály, I. János fiai II. György és II. István az 1724. évi investigatió idején Gyöngyösön laktak.
(1721. év 94. sz.)
I. András fia volt II. János, ezé Tamás tari lakos, kinek Csépe Sárával való házasságából származtak:
I. Pál, II. Mihály, III. István, III. János, Ferencz, IV. György (1733.) és II. András (1740.), az utód nélkül maradt tari, majd félegyházi lakos.
I. Pál és Sándor Ilona fiai: III. Mihály (1744.) és Imre (1752.).
II. Mihály és Bazsó Anna fiai: Gergely (1746.), III. András (1759.), Jakab (1761.) és V. Mihály (1769.).
III. István félegyházi lakos és Pinzi Erzsébet fiai: I. József (1752.) és IV. Mihály (1758.).
III. János félegyházi lakos és Nagy Ágnes fiai: V. János (1786.), III. Pál (1790.) és IV. István (1803.).
Ferencz félegyházi lakos és Molnár Anna fiai: II. Pál (1782.) és IV. János (1784.)
IV. György és Bagó Erzsébet fia: Mátyás (1774.).
Gergelytől és Molnár Ilonától 1789-ben II. József és 1793-ban V. István születtek. (1802. év 758. A. sz.)
Nemességükről bizonyságlevelet nyertek:
1778-ban I. Pál, IV. György (1778. év 320. sz. 256. jkl.); 1806-ban II. Mihály III. István, III. János, Ferencz és II. András.
(1806. év 252., 747. sz. 457., 1388. jkl.)
Hévizen, Kürtösön, Csantavéren és Nagykállóban is lakott a család, melynek leszármazásáról a pestmegyei levéltárban bővebb adatokat is találunk.
(1737. év 152. sz.)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Simon Lőrinc

kászonjakabfalvi, kántortanító * 1877. Marosvásárhely. Ősrégi székely család sarja. Oklevelét 1897-ben Csíksomlyón szerezte. Szolgált Kiskunmajsán, Püspöklelén, Kiskunfélegyházán és Moholon, ahol a szerbek 1918-tól 1922-ig mint túszt fogvatartották. - 1914-ben bevonult a 6. h. gy. e.-hez, harcolt a szerb fronton, betegsége miatt 1916-ban leszerelt. A Dalárda karnagya. - Felesége: Tolmácsy Flóra, gyermekei: Jenő (dr szfőv. s. fog.), László (okl. kántor) és Irén.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Radnay Pál A. (1913)

1913. augusztus 6-án született Szolnokon Radnay Pál. Szülei Dr. Radnay Ferenc ügyvéd és Varsa Ida. A bécsi egytemen tanult, majd 1937-ben Szegeden szerzett orvosi diplomát.
1941-től Budapesten dolgozott. A 2. világháború alatt  katonaorvosként tevékenykedett, amiért kitüntetésben részesült. Az 1950-es években az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le.
1939-ben nősült meg. felesége: Eva Radnay.
Forrás:
Hungarians in America. New York, 1966.