Helyismereti wiki oldalak

Papp Gábor (1901-?)

uradalmi el. isk. tanító * 1901. Cibakháza. Oklevelét 1921-ben Kiskunfélegyházán szerezte, tanított gr. Nemes János kiskunhegyesi uradalmi iskolájában, 1923-tól a tiszakürti Máriahegyi közs. elemi iskolában; 1926 óta a Sváb-féle sárszögi urad. elemi iskola tanítója. - Felesége: Oláh Erzsébet, fia: Gábor.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Holló István

közs. irodatiszt * 1890. Jászladány. Régi nemesi család sarja. 1918-ban lépett a közs. szolgálatába, 1920 óta irodatiszt. Az Önk. tüzoltó test. oktató alparancsnoka, Honsz-fiók ü. v. titkára. PLE vezető tagja. - A 68. gy. e. kötelékében harcolt orosz fronton, fogságba esett. - K. cs. k., seb. és háb. eml. érem tulajd. - Felesége: Tolvaj Margit, fia: Vilmos.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Dobos Gyula

ny. máv főraktárnok * 1873. Szolnok. A szolnoki tvszéknél volt díjnok, 1892-ben lépett a Máv szolgálatába, 1925-ben vonult nyugalomba. Több egyesület tagja. - Felesége: Bayer Julianna, gyermekei: Kálmán (máv szertárnok), Ilona (Pásztor Istvánné), Aranka (Karcsay Jenőné) és László.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Varga Miklós (1928-)

Varga Miklós szobrászművész 1928. május 16-án született Mezőtúron. Jelenleg Miskolcon él és alkot. 1978-ban Pro Urbe díjat is kapott szülővárosától.

Ecseki Jánosné

F. Tóth Sára 1938-ban született Törökszentmiklóson. 1958-ban kezdett el dolgozni a szolnoki Verseghy Ferenc Könyvtárban. Az ELTE magyar-könyvtár szakán szerzett diplomát 1966-ban, majd 1974-ben filozófia szakos oklevelet szerzett. Dolgozott az állománygyarapító és feldolgozó, illetve a módszertani osztályon. Fő feladata volt a feltáratlan müvek feldolgozása, azok címleírása, osztályozása és a katalógusok szerkesztése. Ennek a munkának a fontosságáról a kisebb könyv- tárakat is igyekezett meggyőzni, ahol segített az új módszerek, megoldások elsajátításában. 1971-ben létrejött Szolnokon a Debreceni Tanítóképző Intézet (később főiskola) kihelyezett népművelő-könyvtáros tagozata, ahol több mint 10 éven át címleírást és osztályozást tanított. 1974-ben szakfelügyelői megbízást kapott.

Mindig szem előtt tartotta a dolgozók jogos érdekeinek védelmét. Ezért a 60-as évek elején tagja lett az érdekegyeztető bizottságnak, majd 1965-től elnöke a könyvtár munkaügyi döntőbizottságának. Dolgozott szb-titkárként és munkavédelmi felelősként is. 1978-ban a Magyar Könyvtárosok Egyesülete megyei szervezetének elnökévé választották, amely tisztséget több cikluson át látta el. A Kaptár című hálózati folyóirat elindítása is az ő nevéhez köthető, amelynek szerkesztője volt.

Az intézmény igazgató-helyettese volt 20 éven keresztül. 1970-ben átmenetileg két igazgató-helyettes, Ecseki Jánosné és Pápayné Kemenczei Judit látták el a könyvtár vezetésével kapcsolatos teendőket, 1984 és 1985 között pedig mint megbízott igazgató vezette az intézményt.

Ecseki Jánosné

(Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára)

Évtizedes munkájáért számos kitüntetésben részesült: Miniszteri dicséret (1938), Szocialista Kulturáért (1978), Társadalmi Munkáért bronz fokozata (1984), 25 éves szolgálatért emlékplakett (1984), Szocialista Kulturáért (1988).

(Gyászértesítő - Verseghy Ferenc Könyvtár Aprónyomtatvány-tára)

68 évesen hunyt el 2006 elején. Kelenföldön helyezték örök nyugalomra.

Forrás:

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Verseghy Ferenc Könyvtár emlékkönyve, 1952-2002. Szolnok, 2002.

Ecseki Jánosné

(Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára)

Katona (E.) István

raktárkezelő * 1889. Mezőtúr. A mezőtúri fatelepen szolgált, 1920 óta a Márer-fatelepen raktárkezelő. - A 68. gy. e. kötelékében harcolt az orosz, olasz, román fronton, 3-szor megsebesült, bronz vit., seb. érem (3 sávval), K. cs. k. szolgálati érdem k. tulajd. Az Ipartestület, a Honsz tagja. - Felesége: Boros Margit, gyermekei: Mária és László, fogadott fia: János.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Kapitányréti iskola-emléktábla (Jászjákóhalma)

Jászjákóhalmától Jászapáti felé haladva, a 31-es út bal oldalán található a volt Kapitányréti iskola épülete, amelynek falán 1937-ben emeltek azon magánszemélyek tiszteletére, akik az iskola számára házhelyet biztosítottak, valamint anyagilag támogatták. 

Az emléktábla felirata:

"EZEN ISKOLA TELKÉT özv. EGYHÁZI JÓZSEFNÉ LUKÁCSI ANNA KISBIRTOKOS, SZENT JÁNOS HARANGJÁT PEDIG ZSIDÓ M. JÁNOS KISBIRTOKOS ADOMÁNYOZTA. NEMES ÁLDOZATKÉSZSÉGÜKET HÁLÁVAL ÖRÖKÍTI MEG A KAPITÁNYRÉTI TANYAI LAKOSSÁG. 1937."

Forrás:

Ézsiás Adrienn [et al.]: Jászjákóhalma emléktáblái. In: Jászsági évkönyv 2012. Jászberény, 2012.: 283-293.

Kiss Albert (1895-?)

épület- és bútorasztalos m. * 1895. Mezőtúr. Segéd volt Bpesten, 1925 óta önálló. - A 29. h. gy. e. kötelékében harcolt az olasz fronton. K. cs. k. tulajd. Ipartest. tanoncvizsg. biz. tagja. - Felesége: Hamza Emilia.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Laczka

1818. évi okt. 16-án nyertek nemességet János és Ferencz testvérek. A nemeslevelet 1827. évben az előbbi mint jászkún kapitány, az utóbbi mint esküdt hirdettette ki.
Másolata meg van a levéltárban.
(1827. év 866. sz. 1073. jkl. K. K. LXIV. 102.)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Holokauszt emlékmű (Csépa)

A haláltáborokba elhurcolt csépa zsidó lakosok közül csak hárman tértek vissza. A 2. világháborús zsidó mártírok emlékének állított menóra a helyi temetőben található.

(Kósa Károly felvétele - VFMKMI)