Helyismereti wiki oldalak

Cseh Andrásné Benedek Melinda (1924-2017)

Benedek Melinda 1924. december 6-án született Mezőtúron egy hat gyermekes református pedagógus család ötödik gyermekeként. Szülei, nagyszülei, testvérei, rokonai, tanítók, tanárok, óvónők voltak. Anyai nagyapja Nagy Árpád a mezőtúri református iskola igazgatójaként tankönyveket írt. Egyik tanár nagynénje Nagy Emma ismert költőnő lett. Anyai rokonságához tartozott a túrkevei származású Balogh János akadémikus, a világhírű etológus profeszszor. Édesapja Benedek József tanító, címzetes igazgató, édesanyja Nagy Erzsébet tanítónő volt. Szüleit a trianoni diktátum után kiutasították Nagybányáról, mert nem voltak hajlandók felesküdni az új román alkotmányra. Ez után jöttek menekültként Mezőtúrra. Melinda iskoláit itt kezdte. A Bécsi döntés után (1940-1947) viszszatérhettek Erdélybe. Melinda Kolozsváron a Magyar királyi Állami Leánylíceum és Népiskola Tanítóképző szakán képesítőzött. 1944-ben kapott diplomát. 1952-ben biológia-földrajzszakos tanári oklevelet is szerzett.

1944 őszén az öcsödi református egyház tanítónője lett. 1949-ben saját kérésére áthelyezték a Mezőtúri 4. számú Újvárosi Iskolához. Az Újvárosi Állami Általános Iskola meghatározó pedagógusai közé tartozott, a nyolc osztályos általános iskolává szervezés (1945) utáni évtizedekben. Tanári munkáját nagy hivatástudat és lelkiismeretesség jellemezte, a pedagógus pálya bármely területén munkálkodott. Később, amikor napközis tanár lett, szabadidejükben olvasásra, kézimunkázásra, egyéb tevékenységre, sportolásra igyekezett szoktatni tanítványait.

1957-ben kötött házasságot Cseh András német-angol szakos középiskolai tanárral, aki a Mezőtúri Teleki Blanka középiskolában tanított. Három gyermekük született. Melinda és az ikrek: Erzsébet és Margit.

1984-ben ment nyugdíjba.  2017. január 18-án hunyt el. A mezőtúri Felsőrészi temetőben helyezték örök nyugalomra.

Forrás:

Kiss Imréné Mikes Éva: = Mezőtúr és Vidéke (2017.04.): 9.

Borza

Tiszaszalókon élt a XIX. század elején ily nevű család, mely állítólag Emődről származott, de itt hirdetve nem volt.
(1817. év 1235. sz. 1219. jkl.)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Wolf György-emléktábla (Karcag)

A Karcagi Nagykun Református Gimnáziumban 2015 decemberében avattak emléktáblát a közelmúltban elhunyt Wolf György tiszteletére.  A dombormű Györffy Sándor szobrászművész alkotása, melyet a szeretett pedagógus gyermekei, Wolf György és Wolf László leplezett le. Az iskolaépület emeletén, a tanári szoba melletti falon, az iskolai pantheonban kapott helyet az emléktábla.

Forrás:

Daróczi Erzsébet: Emléktáblát avattak a gimnáziumban. Karcagi Hírmondó (2016.01.08.): 3.

Daróczi Erzsébet: Karcag. Új Néplap (2015. december 21.): 3.

Széchenyi István-emléktábla (Kunszentmárton)

A reformkor nagy alakjának, gróf Széchenyi Istvánnak a Tisza szabályozásáról való elképzeléseit nagy érdeklődésselt fogadták az érintett vármegyékben. Széchenyi 1845 szeptemberében indított propagandaútján számos gyűlést hirdetett. Illéssy János nagykun kapitány kiséretében október közepén érkezett Kunszentmártonba. Üdvözlésére az akkori fából ácsolt Körös-hídon diadalkaput is állítottak a kunszentmártoniak. A látogatás emlékét márványtábla őrzi az egykori Körös Szálló épületén, melyet 1991. október 13-án avattak fel. Az avatóbeszédet dr. Barna Gábor etnográfus mondott. Az emléktábla felirata: "Itt a hajdani Körös hídon érkezett Kunszentmártonba Gróf Széchenyi István 1845. október 13-án"

Kunszentmárton

Kunszentmárton

(Kósa Károly felvételei - VFMKMI)

Kunszentmárton

Képeslap

Forrás:

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Képeslaptár

Szabó János: Emléktáblák és emlékművek Kunszentmártonban. In: Kunszentmárton, a mezőváros : "...Körös vizinek napkeleti partján..." Szolnok, 2008. 457-486. pp.

Juhász Sándorné (1917-2014)

Juhász Sándorné Mária 1917. november 11-én született Szentgotthárdon. A tanítóképző elvégzése után egy évet tanított szülővárosában. Apáti Sándorral, a jánoshidai jegyzőjével kötött házasságot, így került a település általános iskolájába tanítóként. Majd elvégezte a földrajz-történelem szakot. Ezután a jászjákóhalmi iskola igazgatóhelyettese lett. Második férje Juhász Sándor, a Járási Tanács Művelődési Osztály munkatársa lett. Juhász Sándornét 1967-ben nevezték ki a jászboldogházi általános iskola igazgatójává, amely posztot nyugdíjazásáig, 1973-ig töltötte be. A tantárgyai tanítása mellett néptáncot is oktatott és énekkart is vezetett. Zenés színdarabokat tanított be, és zongora kíséretet is szolgáltatott hozzá.

A gyémánt diplomás pedagógus 2000-es évek közepén lányához költözött Rákóczifalvára. 2014. szeptember 23-án hunyt el. Rákóczifalván helyezték örök nyugalomra.

Forrás:

Zrupkó Ferencné: Búcsúzunk iskolánk volt igazgatóitól = Boldogházi Hírek (2014. december) p. 5.

Hegedüs Benjamin

ifj. fűszer- és vegyeskereskedő * 1901. Tiszaug. Atyja mellett gazdálkodott, 1930-ban vette át felesége 1925-ben alapított üzletét. Trafikja is van. - A Sportegylet pártoló, a Dalárda működő tagja. - Felesége: Bohuminszky Mária.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Koncz kereszt (Jászfényszaru)

Ézsiás Anna emeltette a feszületet 1905-ben, amely az új iskola sarkán állt. 1968-ban az iskola építésekor került a szakrális emlékmű Koncz Péter házának udvarára (Szabadság út 65.). Innen a kőkereszt elnevezése.

Forrás:
Tóth Tibor: Jászfényszaru bel- és külterületén szobrok, egyházi emlékek, keresztek, emlékművek, táblák és fák [Kézirat]

Délibáb-díszkút (Berekfürdő)

A bereki fürdő bejáratánál a Délibáb díszkút fogadja a látogatókat. A kőoszlopon elhelyezett domborművek Győrfi Lajos szobrászművész alkotásai. A gémes kút mellett delelő gulya mellett a karcagi Zádor-híd is látható az egyik reliefen. A 2006-ban felállított díszkút falán Körmendi Lajos (1946-2005) sorai olvashatók: „Ha Berekben délibáb vár, ne csodálkozz: Itt lakik a nyár

Berekfürdő

Berekfürdő

(Kósa Károly felvételei - VFMKMI)

Brezanóczy Sándor

Brezanóczy Sándor Sóspusztán született 1859. október 19-én. Budapesten szerzett diplomát.

Előbb Cegléden lépett a bíróság kötelékébe, majd Kecskeméten, Szolnokon és Kisújszálláson bíráskodott. 1907-ben a budapesti ítélőtábla bírája lett, 1917-ben pedig tanácselnökévé nevezték ki.

Forrás:

A Magyar Társadalom Lexikonja. Budapest, 1931.

Kállai János-emléktábla (Szolnok)

2003. május 9-én, 69 éves korában elhunyt Kállai János cigányprímás. Egykori lakóházán (Szolnok, Jászkürt u. 2.) 2004. május 21-én emléktáblát avattak, majd azt követően a Városi Művelődési és Zenei Központban emlékműsorral emlékeztek a kiváló zenészre.

Szolnok

(Kósa Károly felvétele - VFMKMI)