Helyismereti wiki oldalak

Panker

A nemeslevelet III. Károlytól 1717. évi okt. 28-án Bachich György, Panker Sebestyén, Fórián György, Bachichné Kuzma Éva s gyermekei István, Mátyás, Katalin, Zsuzsanna, Pankerné Novák Márta s gyermekei Ferencz, István, Judit, Ilona, Zsuzsanna, nyerték.
Sebestyén fiától Jánostól született Ferencz kusztanóczi származású gyöngyösi lakos, a ki Vasmegye bizonyitványa alapján 1778. évben hirdettetett ki.
(1778. év 320. jkl.)
Ferencztől és Súri Annától származtak: Károly tarnaleleszi birtokos, János gyöngyöspüspökii érseki kasznár, Gábor Orczy László báró tarnaörsi gazdatisztje, Imre esküdt és József (sz. 1786.), Almásy István tiszttartója Zemplénmegyében. Ezen József és Kádár Rozál fiai voltak: Ferencz (sz. 1816.) és Alajos (sz. 1822.). (1827. év 25. sz. 59. jkl.)
Czímer:
Kékben zöld alapon fehér lovon ülő vörös ruhás, kucsmás, jobbjában kardot, baljában vörös zászlót tartó vitéz; sisakdisz: követ tartó daru; takarók: vörös-ezüst, kék-arany.
(K. K. XXXI. 418.)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Kápolna (Tiszafüred)

A Tiszafüredhez tartozó Kócsújfalu településrészen található kápolna nevében őrzi az államalapító királyunk emlékét. Az elképzelés 1990 nyarán született meg. Gulyás Béla tiszaörsi plébános egy családi házat vásárolt azzal a céllal, hogy ott a római katolikus híveknek egy kis kápolnát rendezzenek be.

1993-ban a tiszafüredi önkormányzat a katolikus egyház rendelkezésére bocsátott egy telket Kócsújfalu határában. A Hortobágyi Emlékkápolna megépítésének, az 1950 és 1953 között az internálótáborokba ártatlanul elhurcoltakról való emlékezés miatt, a politikai történései is aktualitást adtak. Ágfay Antal plébános vezető államférfiakat keresett meg.

A kápolna tervezője Callmeyer Ferenc építész volt.

Forrás:

J.J.A.: Alapkőletételre készülnek Tiszafüred-Kócsújfalu határában. Jászkun Krónika (1994.02.28.): 4.

L.Gy.: Milyen lesz a kitelepítettek emlékkápolnája? Jászkun Krónika (1994.05.17.): 5.

Pornyik Andrásné

közs. szülésznő * 1881. Jászfelsőszentgyörgy. Oklevelét 1909-ben Bpesten szerezte, 1917-től magán, azóta közs. szülésznő. Férje kovács m. 2 hold szőlője van, a Kath. népszöv. s a Bába egy. tagja. Fia: Farkas Károly.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Szabó Vencel (1913-?)

Jászfényszarun született 1913-ban. Zenei tanulmányait a Jászberényi Állami Tanítóképzőben fejezte be, ahol kántortanítói képesítést szerzett. Ezután Boldogon vállalt kántortanítói állást. Szerzeményei: magyar nóták.

Forrás:
A Magyar Muzsika Könyve. Budapest, 1936.

Gulyás László

földbirtokos * 1887. Jászapáti. Régi jászsági család sarja. 1906 óta gazdálkodik önállóan 40 holdas ősi öröklött birtokán. - A világháborúban részt vett, közs. képv. test. tag. - Felesége: Vágó Erzsébet.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Szántó Sándor

kerékgyártó m. * 1893. Jászárokszállás. Helyben tanult, 1920 óta önálló. - A 4. h. husz. e. kötelékében harcolt az orosz és olasz fronton; bronz vit. érem, K. cs. k. tulajd. 3 hold földje is van. Ipartest. tag. - Felesége: Kaszab Angella, gyermekei: Sándor és Katalin.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

1956-os emlékmű (Rákóczifalva)

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára állított emlékművet a Hősök parkjában Rákóczifalva közössége.

Rákóczifalva

(Kósa Károly felvétele - VFMKMI)

Üveges Sándor

fűszerkeresk. és vendéglős (Boldogháza) * 1885. Jászjákóhalma. Asztalosipart tanult, segéd volt Bpesten, önálló volt Mátyásföldön 1909-től 1920-ig, majd Jászberényben 1930-ig működött mint asztalos m., fűszerüzletét és vendéglőjét 1927-ben nyitotta. - A 68. gy. e. kötelékében harcolt, az orosz fronton, fogságba esett. A NEP és a Kath. kör tagja. - Felesége: Kovács Julianna, gyermekei: Aranka, Lenke és Ottó.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Luka (1784)

(lukanénei)
Ezen ősrégi hontmegyei családból 1784. évben Egerszóláton laknak Erzsébet és Janka, Radics Jánosné.
(1784. év pp. 2337. sz.)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Molnár Margit, Táray Ferencné (1889-?)

Jászberényben született 1889 körül. Tanulmányait Budapesten, az Országos Színészegyesület iskolájában végezte. 19 éves korában férjhez ment Táray Ferenc színészhez. Az első világháború végén, Erdélyben kezdett írni. 1922-ben a kolozsvári színház bemutatta Túl a barátságon című drámáját. Ugyanebben az éveben, szintén Kolozsváron jelent meg a Maharadzsa gyűrűje című regénye. 1930-ban a Szegedi Szemle munkatársa volt.

Forrás:
Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. 18. kötet. Budapest, 1999.