Helyismereti wiki oldalak

Erdei László

cs. őrsparancsnok * 1886. Pettye. 1908-ban lépett a csendőrség kötelékébe Jászjenőn, 1920-ban lett tiszthelyettes, 1929 óta a kunszentmártoni őrs parancsnoka. A világháború alatt mint tábori csendőr az orosz fronton harcolt, háb. eml. érem, 20 éves szolg., 60 évi jub. és mozg. érdemkereszt tulajd. Az Emberbarátok szövetségének tagja. - Felesége: Halmay Jolán, fiai: Sándor és László.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935

Horváth János (1885-?)

vendéglős * 1885. Hobol. Pécsett szabadult fel, pincér, majd főpincér volt Bpesten, Kaposváron, Kolozsvárott és a balatoni fürdőhelyeken; vendéglőjét 1932-ben nyitotta. - A világháború alatt harcolt a szerb és orosz fronton, 3-szor megsebesült, fogságba esett. Bronz vit., seb. érem (3 sávval), K. cs. k. tulajd. Az Ipartest., a Frontharcos szöv. tagja. - Felesége: Petrás Katalin, gyermekei: Béla, Károly, István és Ilona.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Győri Jenő

ny. cs. th. * 1887. Pécs. Nyerges ipart tanult, a katonaságtól lépett át 1908-ban a csendőrséghez. Szolgált Kunmadarason, Mezőtúron, Kenderesen és Kunhegyesen; 1923 óta tiszth., 1926-tól őrsparancsnok, 1930-ban vonult nyugalomba. Mint tábori cs. az orosz és olasz fronton harcolt, 3-szor megsebesült. Koronás ezüst érem, koronás vas érdemkereszt, seb. érem, vöröskereszt bronz díszérem, 1912-12 mozg. érem, 20 éves szolg. kereszt, háb. érdem kereszt, K. cs. k. tulajd. - Felesége: Németi Eszter.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Tolnay Dezső (1891-19??)

Tolnay Dezső (1898-ig: Tomán, 1932. 1. 4-ig Tolnai) vezérőrnagy (gyal.) Törökszentmiklóson született 1891. április 8-án. Szülei: Tomán Ede vasúti raktárnok és Balogh Anna. Iskolái: gimn. 1—5. oszt.; cs. és kir. gyal. hdp. isk. 1—3. évf (1907—1910), Nagyszeben; cs. és kir. kat. akad. 1—3. évf. (1910—1913), Bécsújhely; Hakad. (1921-1923)

Rendfokozata: hdgy.: 1913. 8. 18.; fhdgy.: 1915. 5. 1.; szds.: 1921.9. 1. (később 1920. 9. 1-jére, majd 1919, 9. 1-jére javítva); őrgy.: 1929. 11. 1.; alezds.: 1934. 5. 1.; ezds.: 1939. 5. 1.; vőrgy.: 1942. 10. 1. (1942. 9. 29-i rang)

Életút: 1913. 8. 18.—1918. 12. 4.: cs. és kir. 60. gye. (közben 1918. 5.—1918. 6.: vk. tanf. hallg., Belgrád); 1918. 12.4.—1919. 11. 1.:60. gye. felszámoló pótkeret sgt.; 1919. 11. 1.—1921. 2. 1.: 14. gye. 2. sgt.; 1921.2. 1.—1921.9.: egri gypk. beo. vk. ti.; 1921. 9. 20.-1923. 9. 1.: Hakad. hallg.; 1923. 9. 1.-1927. 9. 1.: 7. vdd. gypk. vk. ti.; 1927. 9. 1.-1931. 9. 1.: LA a harcászat és a hds. szerv. tanára; 1931. 9. 1.—1936. 11. l.: HM 9. oszt. vez. h.; 1936. Il. 1.—1939. 5. 1.: m. kir. „Dobó István” 14. honv. gye. III. zlj. pk.; 1939. 5. 1—1942. 6. 30.: m. kir. Honvéd Térképészeti Intézet pk. h.; 1942. 6. 30-1943. 2. 1.: 9. székely hv. dd. pk.;, 1943. 2. 1-1944. 7. 15.: m. kir. Honvéd Térképészeti Intézet pk. h.; 1945. 2. l.: nyug.; 1945. 5. 5.: HM áll. ig. biz. „Igazolt”; 1945. 3. 20.—1945. 5. 15.: Térképészeti Intézet pk.; 1945. 5. 15.—n. a.: HM térképészeti csop.főn.; 1946. 9. 1.: nyug .

Forrás:

A magyar katonai felső vezetés, 1938-1945. Budapest, 2001.

A szócikk készítésében Iskolai Közösségi Szolgálat keretében közreműködött Holló Amália.

Turcsányi Pál

lábbelikészítő mester * 1879. Szolnok. Atyja mellett szabadult fel, több városban volt segéd, majd 7 évig a Művésztelep alkalmazottja, 8 évig a Szolnoki I. temetkezési egylet pénztárnoka volt, 1921 óta önálló mester, az 1928. szolnoki kiállításon nagy bronz érmet nyert. - A 68. gy. e.-ben különböző frontokon harcolt, mint 75%-os rokkant szerelt le, jelenleg 25%-os rokkant. Az Ipartestület előljárója, a Rózsafüzér társulat elnöke. - Felesége: Kindlovics Apollonia, nevelt fia: Tóvizi Ernő.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Koncsek Demeter

rk. el. isk. tanító * 1877. Jászberény. Ősi jászberényi leszármazott. Oklevelét Egerben szerezte, gazdasági, ének és slöjd tanfolyamot is végzett. Jászszentandráson volt 1 évig, majd Jákóhalmán működött, 1905 óta van Jászberényben. - A 29. h. gy. e. kötelékében harcolt a szerb és olasz fronton. K. cs. k., háb. emlékérem tulajd. 1 hold szőlője van. Közs. képv. test. tag, az V. ker. rk. olvasókör díszelnöke, a Kaszinó tagja. - Felesége: Horváth Erzsébet.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Kormos Árpád

vezérigazgató * 1874. Jákóhalma. A jogot Bpesten végezte. 32 évig a várm. szolgálatában volt mint főjző, árvaszéki ülnök és elnök, 1930-ban került el a vm-től. 1922 óta a Szolnoki mezőgazd. tkpt rt. vezérigazgatója. Az adófelszólamlási biz. elnöke; a várm. thb. és kisgyűlés, a közp. választm., a Tébe vidéki igazg., a PK vál., a Nemzeti bank bíráló biz. tagja, a Lábasy-féle gépgyár vezérigazgatója, az Uri kaszinó vál. tagja stb. A polg. II. o. érdemkereszt tulajd. - Felesége: Bartha Margit, gyermekei: Árpád (dr. egyet. tanár s.), Margit (Lienerth Aladárné), Anna (dr. Váczi Györgyné), Magda (Fábry Dezsőné).

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Bodnár Ferenc

Bodnár Ferenc 1867. december 13-án született Rozgonyban. Kassán szerzett jogi diplomát. Bírói működését a kassai és pancsovai törvényszéken, valamint a nagymihályi és királyhelmeci járásbíróságokon kezdte meg. 1918-ban helyezték a szolnoki törvényszékre, 1917-ben táblabíróvá nevezték ki, majd 1921-ben a királyi törvényszék tanácselnökévé minősítették át.

Bodnár Ferenc

Fontos szerepet játszott Szolnok társadalmi és egyházi életében is.  A vármegyei kaszinó, a helyi vadászegyesület és a KANSZ tagja volt. A református egyházon belül  presbiteri szerepét is betöltött.

Forrás:

A Magyar Társadalom Lexikonja. Budapest, 1931.

Szolnoki fejek. Szolnok, 1928.

Első világháborús emléktábla (Kunszentmárton)

2020. szeptember 5-én katonai tiszteletadás mellett avatták fel az új emléktáblát, amelyen 169 eddig nem ismert hősi halott neve szerepel. Az emléktábla a római katolikus templom park felüli oldalán kapott helyet.

Kunszentmárton

Az esemény meghívója

Forrás:

Első világháborús emléktábla-avatás és a Kunszentmártoniak a Nagy Háborúban című könyv bemutatója. Kunszentmártoni Hír-Lap (2020.10.)

Balogh Zsigmond (1891-?)

ref. el. isk. tanító * 1891. Körösladány. Oklevelét 1911-ben Debrecenben szerezte. 1911-től Füzesgyarmaton, 1923 óta Kisújszálláson tanít. - A 3. h. gy. e. kötelékében harcolt az orosz fronton, megsebesült. I. o. vit., seb., háb. eml. érem, K. cs. k. tulajd. A Ref. iskolaszék, a Tesz tagja. - Felesége: Lázár Erzsébet, gyermekei: Zsigmond, István, Barna, Erzsébet és Ilona.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.