Helyismereti wiki oldalak

Czike

Nemességet Cz. János, neje Zákány Erzsébet, fia István, fivére András nővére Erzsébet, ennek férje Kardos Miklós, gyermekeik: János és Erzsébet 1656. évi febr. 8-án nyertek. Kihirdettetett 1656. évben.
A nemeslevélnek a levéltárban levő másolata a czímert igen hézagosan irja le, csak a főalak, a griffmadár, olvasható ki belőle.
(1656. év 32. jkl. 1805. év 43. sz. 70. jkl.)
A megyéből a nemeslevélben megemlitett István Rév-Komáromba költözött s ott alapított családot, melynek leszármazása ez:

http://vfek.vfmk.hu/00000108/060.htm


http://vfek.vfmk.hu/00000108/061.htm


Ferencz, János és István testvérek gyermekei 1801. évben productionalis pört inditottak a vármegyei ügyész ellen, mely 1805. évben javukra dőlt el.
(1801. év 1119. sz. 1365. jkl.)
Ezek utódai ma is élnek Komárommegyében.

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Bús

1815. évben Vezsenyen élt ilynevü család. Állitólag Beregből származott. Kihirdetve nem lett. (1815. év 1107. sz.)
Nem tudjuk, ezen családot érdekli-e azon 1668. évi czímerlevél, melyet az egri káptalan levéltárában találunk.
(R. R. jk. 175. lap 383. sz.)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Vasvári Andrásné

Vásár Andrásné fizikai dolgozóként kezdte pályafutását az újszászi téglagyárban, majd az áfészhez került. Közel négy évtizeden át a Fecske Vendéglő, majd a Szász vendégház munkatársa volt. Konyhalányként kezdte, majd konyhafőnök lett.
Munkája elismeréseként 2014-ben "Újszász Város Szakmai díjban" részesült.
2015. július 8-án, 74 évesen hunyt el. Újszászon helyezték örök nyugalomra.

Forrás:
Búcsú Vásár Andrásné Marika nénitől = Újszászi Híradó (2015.augusztus): 9.

Furcsa János

vegyeskereskedő * 1899. Szolnok. A lakatosmesterséget tanulta, üzletét 1927-ben nyitotta. - A világháború alatt a fényszóró e. kötelékében harcolt az olasz fronton, 3-szor sebesült, bronz vit. érem, K. cs. k. tulajd. - Felesége: Válé Róza, fia: János.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Hegedűs-kúria (Jászkisér)

A 19. század elején a zendrei és gereandai Hegedűs család még csak bérelt földekkel rendelkezett a település környékén. A jászkisér-szellőháti kúriát dr. Hegedűs Kálmán építtette 1883 után. A historizáló stílusú rezidencia ugyanis nem szerepel a III. katonai felmérésen. Az államosítást követően 1952-ben a Hegedűsmajort a Pusztakürti, majd az összevonások után a Szellőháti, utóbb a Jászsági Állami Gazdaság kezelésébe került. A rendszerváltás idején egy cég tulajdonába került a kúria épülete. Az irodaként használt épületet egy bérlő hasznosítja jelenleg. A major gazdasági épületei is túl élték az idő viharát. A kúriát övező parknak azonban csak maradványai maradtak fenn.

A földszintes, hosszan elnyúló téglalap alaprajzú épület szabadon áll. Főhomlokzata közepén rizalit lép ki a fal síkjából. Eredetileg négy tengelyes lehetett, azonban közéspő nyílásait kicserélték, és utóbb egy ajtót nyitottak rajta. A középrizalit felett törtívű oromzat húzódik, amelyen két kisméretű világítóablak nyílik. A főhomlokzat nyílásritmusa: 1+(2+(2+A+2)+3)+2+3. A kúria hátsó homlokzatának jobb szélén részben befalazott, falsíkba simuló tornác húzódik. A hátsó homlokzat 1+A+1+(A+3+1+(A+1))+1 osztású. Mindkét oldalhomlokzatához bővítményt csatoltak. A bal oldali oldalhomlokzat falsíkjában tornác húzódik. (2+A)+1 osztású, a jobb oladli oldalhomlokzat pedig A+A+1 tengelyes. Középső nyílását kicserélték.

Forrás:

Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon, 6-7. köt. Budapest, 2005.

Nepomuki Szent János-szobor (Szolnok)

1804-ben emelték a klasszicizáló későbarokk stílusú Nepomuki Szent János-szobrot a tiszai fahíd közelében Győrffy Pál sóhivatalnok adományából. 1909-ben a fahidat elsodorta a jeges ár. A vasból készült új híd építési munkálatai miatt a kőszobor pedig átkerült a Vár területére a Zagyva túlpartjára 1910-ben. Fényes Adolf korabeli festménye még a Vártemplom előtti kis parkban festette meg.  Utána a Szolnoki Művésztelep délkeleti sarkán állt.

Szolnok

(Metszet 1851-ből - Illustrirte Zeitung)

Ma a Gutenberg téren álló Vártemplom szentélye mögötti parkos részen áll. A kétoldali volután álló angyalszobrok elpusztultak. Középen az átfaragott 1804-es évszám olvasható, felette a füzéres dísszel gazdagított hengeres oszlopon áll Nepomuki Szent János. A klasszicizáló későbarokk stílusban készült műemlék jellegű szobor alkotójának neve nem maradt fenn.

Szolnok

(Németh István felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára)

Szolnok

A talapzat közepén Szent Flórián dombormű, ami a várost sújtó gyakori tűzvészekre utal. Szent Flórián a tűzoltás, a tűzoltók patrónusa.

Szolnok

Szolnok

(Kósa Károly felvételei - Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára)

Forrás:

Kaposvári Gyula: Egy szobor vándorútja. Szolnoki Közélet (1983.12.)

Szolnok képekben. Szolnok, 1984.

Szolnok megyei műemlékek. Szolnok, 1988.

Vártemplomi kalendárium, 1994. Szolnok, 1993.

Buck Zsigmond (?-1893)

ügyvéd özvegye * Jászberény. Férje ügyvéd s az Izr. hitközség elnöke volt, megh. 1893-ban, azóta önállóan vezeti 37 holdas birtokát. Városi thb. virilis tag, az Izr. nőegylet elnöknője. Gyermekei: Aranka, Róza és Lujza.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Khorherr

Egyik tagja Ignácz 1770. évben abasári, 1787. évben pedig egri plébános, majd kanonok. Kihirdetve nem lett a család.
Czímerlevelet Mária Teréziától 1744. évi jan. 2-án nyertek Kh. János-Xav. Ferencz, fiai Kristóf, Ignácz, Ferencz, Károly, Domokos, Zsigmond.
(K. K. XXXIX. 497.)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Szolnoki csata-kopjafa (Szolnok)

A szolnoki Fiumei Úti Általános Iskola udvarán Szabó Béla szobrász-tanár kopjafája, amely a szolnoki csata hősei előtt tiszteleg.

Szolnok

Szolnok

(Kósa Károly felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára)

Kiss Arthur (1893-1948)

Kiss Arthur 1893-ban született Jászdózsán Kiss Lehel községi jegyző és Mohi Erzsébet tizedik gyerekeként. A fiú jó zenei érzékkel rendelkezett, megtanult hegedűn játszani. 1910-ben az eperjesi Királyi Görög Katholikus Tanítóképző Intézetben folytatta tanulmányait, ahol 1914-ben szerzett diplomát.
1915-ben besorozták a Magyar Királyi Budapesti 29. honvédgyalogezredbe. A tartalékos tiszti iskola elvégzése után 1916-ban az orosz harctérre, Bukovinába vezényelték. A Magura és Cibo völgy körüli harcokban súlyosan megsérült. A lábába fúródott repeszgránát szilánkját nem tudták megműteni, évekkel később is nagy fájdalmakat okozott a szilánk a tanítónak.
1918-ban szerelték le. 1923-tól a jászdózsai római katolikus elemi iskolában tanított.
1937-ben vette feleségül Őzse Ilonát. Három gyermekük született: Aranka, Bertalan és Éva.
1940-től a község iskolánkívüli Népművelési Bizottságának ügyvezetőjévé nevezték ki. Ő maga is több ismeretterjesztő előadást tartott.
A II. világháború ideje alatt többször is behívták mint tartalékos tisztet. Máramaros szigetére került málenkij robotra, amely nagyon megviselte egészségét.
1946-ban a helyi iskola igazgatójának nevezték ki, amelyet azonban hamar bekövetkezett halála miatt csak két rövid évig tudott ellátni.

Forrás:
Kiss Bertalan, Pádárné Kiss Éva: Kiss Arthur = Dósai Hírek (2015. április): 15.