Helyismereti wiki oldalak

Esztó Péterné Wolf Márta

Wolf Márta 1944-ben született Miskolcon. 1978-ban lett a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár pedagógiai részlegének vezetője. 1982-ben Miniszteri Dicséretben részesült.

Esztó Péterné

(Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára)

Forrás:

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Verseghy Ferenc Könyvtár emlékkönyve, 1952-2002. Szolnok, 2002.

Szolnok megyei kitüntetett könyvtárosok albuma. Szolnok, [1980]

Tóth (1653)

másk. Korbely Jakab, János, Máté testvérek részére 1653. év ápr. 1-én adományozott armalis kihirdettetett 1654-ben s Borsodmegye levéltárában található.
(1654. év 17. jkl. Turul 1897. év 87.)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Balogh Ferenc (1884-?)

temetőőr * 1884. Törökszentmiklós. Gazdálkodással foglalkozott, 1914-ben került Szolnokra. - Felesége: Laukus Lidia, gyermekei: Ilma (Erdei Gyuláné), Ferenc (sírásó), Mária (Ocskó Dezsőné), Mihály, Margit, Péter, László, Erzsébet, Katalin, Etel, Gizella és Miklós.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Deáky

A nemességet Mária Teréziától 1773. évi jun. 7-én nyerte. Kihirdettetett Komárommegyében. Nemességszerzők: D. József-György, gyermekei József, Francziska, Teréz, Rozália.
József, a ki a pannonhalmi főapáttól Füss helységre donatiót is nyert, Komárommegye bizonyitványával 1774. évben kihirdettette nemességét.
(1774. év 104. jkl.)
Czímer: K. K. L. 11.

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Litkei Antal (1913-1997)

Litkei Antal Jászberényben született 1913. június 11-én. 1937. június 20-án szentelték pappá.

Litkei Antal
(Litkei Antal - Litkei család gyűjteményéből)
 
1937-től 1941-ig segédlelkész (Bükkszenterzsébet, Tarnalelesz, Ajak, Kisvárda, Diósgyörgy), majd 1942-ben plébános lesz Jéken. 1953-ban kerül a fegyverneki plébániára. Itt kerül sor ezüstmisijére is 1962-ben.
Litkei Antal
(Emléklap - Litkei család gyűjteményéből)
1967 és 1995 között a jászfényszaru római katolikus gyűlekezetet szolgálta. 1984-ben prépost, majd 1986-ban kerületi esperes címet kapott.
Jászfényszarun hunyt el 1997. április 14-én. Jászberényben, a Szent Imre temetőben helyezték örök nyugalomra.

Dósa Istvánné

sz. Kelemen Katalin szülésznő * 1906. Kalotaszentkirály. Oklevelét 1929-ben Szolnokon szerezte. Férje: közs. rendőr. A Bábaegy. szolnoki fiókjának tagja.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Agatin

Lipót király 1689. év jul. 10-én Agatin Györgynek, nejének Novák Katalinnak, gyermekeinek lstvánnak, Andrásnak, Györgynek, Évának armalist ad, melyet 1689. évben Nyitramegye hirdetett ki. 1723. évben György gyöngyösi lakos igazolja nemességét. (1723. év 572. jkl. 1724. Invest. jk.)
A czímer leirása a vármegyei levéltárba került eredeti nemeslevél (1813. év 890. sz. 1814. év 4. sz.) alapján a következő:
Kékben zöld mezőn álló medve, első jobb lábában 3 vörös rózsát tart; sisakdísz: csőrében olajágat tartó kiterjesztett szárnyú fehér galamb; takarók: arany-kék, ezüst-vörös.

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Rákóczi kereszt (Jászberény)(1790)

Faragó László helytörténeti kutató a jászberényi Római Katolikus Plébániához tartozó templomok, kápolnák, szobrok, keresztek és temetők ingó és ingatlan javainak 1879. évi leltári jegyzőkönyvét tanulmányozva talált adatot a Kovács (ma Kossuth) utcában álló kőkeresztről. A hagyomány szerint a keresztet Koncsek Pál templombíró állíttatta 1700-ban, és e kereszt tövében imádkozott II. Rákóczi Ferenc. Az 1960-as évekig itt álló vadalmafát ezért a helybéliek Rákóczi-fájának hívták. A legendát tovább erősítette, hogy a feszület lábazatán az 1700-as évszám olvasható. Azonban látható, hogy a felirat átfestésekor a korábban megkopott eredeti kilencest írták át tévedésből nullává. A két nulla formája és dőlése erősen eltér egymástól. Ezt támasztja alá a jegyzőkönyvben álló adat, amely szerint Kalocsai Szabó Pál 1790-ben állíttatta az utcában álló kőkeresztet. A mellette álló haranglábat pedig az utca lakói emeltették. 1868. július 26-án szentelték fel. 1916-ban azonban hadi célokra a hadsereg begyűjtötte ezt a kis harangot is. A napjainkban látható harang 1922 tavaszán készült, amely Slezák László fővárosi harangöntő munkája.
A keresztet 2000. augusztus 15-re újíttatta fel Farkas Mátyás apát. Jelenleg a Szent István ház mögötti területen áll. A kereszt talapzatának bal oldalán a millenniumra felállított emléktábla olvasható: "Ezen kereszt tövében imádkozott II. Rákóczi Ferenc az úrnak 1704-1706-1710. évében. újra állítva megváltásunk 2000 éves jubileumára". A kereszt jobb oldalán 2002. május 12-én avattak új emléktáblát, amelyen a felújító apát és a Mithrász Egyesület neve mellett Gaál Áron költő sorait találjuk: "Akit az égben / vezérnek ítélnek, / Ha nem akarja is, sorsa lesz egy népnek / fölfele hulló / csillaga"

Forrás:
Faragó László: 1989 után állított emléktáblák Jászberényben, II. rész = Berényi Kármentő 11. évf. 1. sz. (2004. július) 6. p.
Faragó László: A legenda és a valóság? = Berényi kármentő 14. évf. 2. sz. (2007. december) 3. p.

Kerekes Károly

id. ny. máv mozdonyfelvigyázó, burgonyanagykereskedő * 1885. Szolnok. 1898-ban került a Máv gépgyárba, 1926-ban nyugalomba vonult és átvette édesanyja burgonyakereskedését. A Máv nyugdíjegylet tagja. - Felesége: Egressy Eszter, gyermekei: Károly (OTI díjnok), Eszter, Gyula (közigazgatási gyakornok) és Kálmán.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Kiss József (1899-?)

dr. várm. jegyző * 1899. Jászberény. Oklevelét 1923-ban Bpesten szerezte, 1924-ben lépett a vármegye szolgálatába mint joggyakornok, 1926-tól h. jegyző, majd jegyző.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.