Helyismereti wiki oldalak

Csepka István

ny. városi irnok * 1866. Szatmár. A Fonciére bizt. társ. szatmári főügynökségénél volt könyvelő és levelező. Nyíregyházán a főügynökség vezetője, Mezőtúron ügyvédi irnok volt. 1906-ban lépett a város szolgálatába, 1921-ben vonult nyugalomba. Gyermekei: Béla (tkv. vezető), István (jb. irodavezető), Zoltán, Emil (festőművészek) és Valéria.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Németh Ferenc

földbirtokos * 1860. Törökszentmiklós. Régi gazdálkodó családból származik. 1884-ben kezdett önállóan gazdálkodni 2 holdas öröklött birtokán, s azt 58 holdra növelte fel. - Felesége: Libor Mária, gyermekei: Ferenc, István, Mária (Simon Miklósné), Katalin (özv. Simon Ferencné), Margit (Kórodi Ferencné), Erzsébet (Margót Andrásné) és Imre.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Beretvás

Itt ezen 1667. évben megnemesitett törzsökös nagykőrösi család kihirdetve nem volt s csak az ujabb időben szerepelt Karácsondon Endre főrendiházi tag, karácsondi birtokos. Története, genealogiája, czímere Benkó Imre közleményéből ismeretes.
(Uj N. Iván II. 1.)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Gecse-kúria (Alattyán)

A historizáló stílusú kúria 1890 és 1895 között épült. Építtetője Gecse Árpád (1900-1990) festőművész édesapja, Gecse István földbirtokos volt. Gecse Árpád a kúria mellé egy műteremlakást is emeltetett a két világháború között.  A kúria egy részét pedig tájmúzeumnak rendezte be. A 2. világháborúban német, majd szovjet tiszteket szállásoltak be a lakóépületben. 1948-ban államosították a kúriát, amelyet hamarosan visszakapott a Gecse család. 1987-ben a Szolnok Megyei Tanács a berendezéssel és Gecse Árpád alkotásaival együtt megvásárolta a házat, azzal a céllal, hogy emlékházat hozzanak létre. Az eredeti műteremlakás már nem áll. Egy új műterem épült az ezredfordulón alkotótábor számára.

Alattyán

A kúria homlokzatának eredeti historizáló architektúrája már csak a főhomlokzaton érhető utol. A Szent István úton álló földszintes téglalap alaprajzú épület utcai főhomlokzatán öt keretelt ablak nyílik. Az ablakok felett kétoldalt volutás dísz és összefüggő szemöldökpárkány helyezkedik el, amely felett füzérdíszítéssel övezett gyermekfejek láthatók. A főhomlokzat széleit toszkán pilaszterek díszítik. A bal oldali oldalhomlokzaton egykor két ablak nyílt, ezeket utóbb beépítették. A hátsó homlokzat 1+A+1 osztású, előtte előtetős terasz húdik, melyet két oszlop tart. A kúria palatetős fedésű. Az épület alatt pince húzódik.

Alattyán

Az utcai homlokzat

Alattyán

Oldalhomlokzat

Alattyán

Az udvari hátsó homlokzat

Alattyán

A műteremlakás a kúria mellett

Károly Nóra felvételei - Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára

Alattyán önkormányzata évtizedek óta kereste a lehetőséget, hogy felújítsa a kúriát.

Forrás:

Megújítanák a Gecse-emlékházat Alattyánon. Új Néplap (2012.11.10.): 5.

Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon, 6-7. Budapest, 2005.

Viszlay Ernő (1876-1916)

1876-ban született Szolnokon. Az elemi iskolai és a közép iskola négy alsó osztályát itt végezte. A nagyváradi királiy katholikus tanítóképzőben szerzett tanítói oklevelet, majd orgona tanszakot végzett a zeneművészeti főiskolán.

Cibakházára került tanítónak, majd a szolnoki ugari tanyai iskolához helyezték át. Utóbb a IV. kerületi Ujvárosi Általános Elemi Iskola tanára lett. Emellett a helybeli izraelita hitközség orgonsitája volt. A város zenei életében is fontos szerepet játszott.

1916 június 4-én a harctéren hősi halált halt.

Felesége: galántai Hild Elza, Hild Viktor lánya

Forrás:

Mészáros Gyula: Emlékbeszéd. Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Népművelés (1922.05.22.): 3-5.

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Állami Bábaképző Intézet (Szolnok)

1925 és 1926 között épült fel a Magyar Királyi Bábaképző Intézet Szolnokon. Az épületet Korb Flóris (1860-1930) és Kappéter Géza (1878-1948) budapesti építészek tervezték. Az építkezés vezetője Csánki Rottman Elemér építészmérnök volt, amiért kultuszminiszteri jutalomban részesült.

Az intézet korábban Nagyváradon működött. Trianon után azonban új helyet kellett találni a Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megyére is kiterjedű hatáskörrel rendelkező egészségügyi intézménynek. 1926. október 16-án került sor az intézet ünnepélyes átadására, amelynek igazgatója dr. Konrád Jenő lett, aki 1911-től vezette a nagyváradi bábaképzőt. Az 1960-as években megszűntek a vidéki szülőotthonok, és a Bábaképző Intézet szülészeti kórházzá alakult. Az országosan is elismert intézet a szolnoki kórházak további átszervezése után az 1970-es évektől a Hetényi Géza Kórház utókezelő osztályáva alakult.

2007-ben az épületet társasházzá alakították át. A munkálatokat a helyi Bau-Komplex Kft. végezte el, akik a főbejárat fölötti eredeti angyalos országcímer reliefjét is helyreállították korabeli képek alapján. Lux Elek Anyaság című szobrát is eredei helyén állítták vissza.

Szolnok

Szolnok

(Képeslapok - Verseghy Ferenc Könyvtár Képeslaptára)

A neobarokk épület főhomlokzatát középen egy előugró magasabb rizalit, fölötte íves oromzat tagolja. Az épület két szélén a hamradik szintig felnyúló egy-egy rizalit erkélyekkel. A magasföldszintes épület ablaksorai közt hangsúlyos falpillérek láthatók. A tetőtérben kialakított manzárdszobák íves ablakai tagolják a magasított tetőzetet.

Az előkertet a oszlopos, dróthálós kerítés védi.

Szolnok

(Kósa Károly felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára)

Forrás:

Kaposvári Gyula: Az egykori Állami Bábaképző Intézet a megyeszékhelyen = Új Néplap (1990. május 30.): 4.

Konrád Jenő: Egy év a szolnoki Bábaképző Intézet otthonából = Gyógyászat Tudományos Közleménye 68. évf. 17-18. sz. (1928)

Rottman Elemér. In: A magyar társadalom lexikonja. Budapest (1931): 184.

Tóth Lajosné, Ö: A 92 éves bába néni, aki háromezer újszülöttet segített a világra. In: Nagykun kalendárium az 1996-os szökőévre. Kisújszállás (1996): 209-213.

Új bábaképző Szolnokon = Szolnoki Hírlap (1924. február 24.):  3.

Zádorné Zsoldos Mária: Adatok a szolnoki Bábaképző Intézet történetéhez. In: Múzeumi levelek, 75. Szolnok (1996).: 275-280

Kósa (1777)

Borsodmegye bizonyitványa alapján György fia András emődi származású tiszaföldvári lakos Mihály, Péter, András, István és János nevű fiaival együtt kihirdettetik 1777. évben.
(1777. év 60. jkl. 1781. év 327. A. sz.)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Dubecz Tamás

szent-Ferenczrendi szerzetes és gymnasiumi tanár
 
Forrás:
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. Budapest, 1893.

Palovics

Az 1654. évi okt. 25-én P. Mihály, fivére Antal s fiai András és Mihály részére adományozott czímerlevél kihirdettetett 1657. évben.
(1657. év 7. jkl.)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Galgóczi Erzsébet (1905-1962)

Galgóczi Erzsébet 1905. június 27-én született Szolnok-Szandaszőlősön. Szülei: Galgóczy Ferenc kazánfűtő és Kovács Magdolna. A család később a belvárosba, a ferences templom közelében lévő Őr utcába költözött. Gyermekkorát angolkór és számos más betegség keserítette. 1920-ban tüdőgyulladást kapott, melyet különféle szövődmények követtek. 1922 novemberétől csaknem öt évig feküdt a szolnoki kórházban. Életéből 42 évet töltött mozgásképtelenül, ágyban fekve.
 
Már fiatalon mély hitéletet élt. Ő mentette ki 1919. június 14-én  a románok által ágyúzott Szolnok Vártemplomának kegytárgyait. 1929 nagyböjtjén különös álma volt: Jézus keresztjét cipelte. Ettől kezdve Jézus sebeit (stigmáit) viselte testén. Naplóbejegyzései szerint ugyanazon év júliusától rendszeresen megjelent neki Szűz Mária.
 
Még 1907-ben elhunyt édesanpja, majd 1932-ben édesanyját is elvesztette. Egyetlen élő testvére elhagyta. Ekkor a Rákóczi útra költözött. Itt vészelte át Szolnok 1944 október-novemberi ostromát. 1945-től Kisújszálláson, majd 1962. március 27-én bekövetkezett haláláig Máriaremetén élt.
 
Emlékét a — naplóit, verseit, visszaemlékezéseket tartalmazó — Szeretet nem ismer határt és az Új idők apostola című kötet őrzi. 
 
Forrás:

Kósa Károly: Galgóczi Erzsébet. Panel (2005.06.)