Helyismereti wiki oldalak

Trianoni emlékmű (Jászszentandrás)

Az emlékparkban 2008-ban Dávid Áron és Tajti Gáspár állítatta fel a Mária országa Magyarország címet viselő kompozíciót, mely az 1999-ben kialakított emlékparkban kapott helyett a tájház szomszédságában. A helyi felajánlásokból megvalósult emlékmű középpontjában az országzászló áll, mögötte a hármas halom, melynek tetején a kettőskereszt látható. Előtte Mária szobrával. A felavatási ünnepségen Dr. Andrássfalvy Bertalan mondott ünnepi beszédet. Kladviga Imre kanonok celebrált ünnepi misét.

Jászszentandrás

Jászszentandrás

(Károly Nóra felvételei - Verseghy Könyvtár)

Forrás:

Dávid Sándorné: Trianonra emlékezve = Redemptio 15. évf. 4. sz. (2008. augusztus) 10. p.

Kléger József (1830?-1911)

Kléger József (1830?-1911) Az 1848/49-es szabadságharc idején nemzetőr volt, majd 1848 októberétől hadnagy lett a 14. Lehel huszárezredben. 1849 őszén Klapka Komáromban alszázadossá léptette elő. A Kiegyezés után a jászsági honvédegylet tagja volt. Több jászsági település (Jászfelsőszentgyörgy, Jászjákóhalma) jegyzője volt, majd törvényszéki bíró lett Szolnokon.

Forrás:
Bona Gábor: Kossuth Lajos kapitányai. In: Budapest : Zrínyi Kiadó, 1988.
Sugárné Koncsek Aranka: 150 évvel ezelőtt született Dr. Kele (Kléger) József Jászkun arcképcsarnok = Redemptio 20. évf. 5. sz. (2013. október) p. 2

Babos József

gép- és motorszerelő * 1898. Budapest. A mátyásföldi Friedrich gépgyárban tanult ki, mint segéd Bpesten dolgozott; majd darálómalom és cséplőgép társtulajdonos volt. 1922/23-ban a Hoffherr-Schrantz gépgyárban dolgozott, 1924-től önálló bércséplő Szajolban, 1934 óta Kiss Pál malomtulajdonos társa. - A világháború alatt a 32. gy. e.-ben szolgált, majd pilóta volt az olasz fronton a háború végéig és mint őrvezető szerelt le. - Felesége: Hegedüs I. Borbála, gyermekei: László, Gizella.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

1. világháborús emlékmű (Karcag)(1934)

1934. december 6-án, Horthy Miklós kormányzó neve napján avatta fel a Karcagi Levente Egyesület világháborús emlékművét a Hősök Ligetében. A karcagi hősi halottak emléke előtt tisztelegve az 1920-as évek második felében 555 fát ültettek a város határában. Az 1930-as évek elejére megerősödött ligetben többször tartottak megemlékezéseket. Ezért eshetett a leventék választástása is a Hősök Ligetére.

Karcag

(MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár felvétele)

Az emlékmű betonalapra és egy régi malomkőre épült. Gránitkockákból emelt posztamens felett derékban kettétört oszlop áll, amely a megcsonkított országot szímbolizálja. A leventék kevés pénzből kívántak méltó és időtálló jelet építeni, amely Barát Mihály helyi kőművesmester munkája. A hősök emlékének állított emlékmű talapzatatán emléktábla látható.

Forrás:

Elek György: Az I. világháború emlékei Karcagon = Karcagi Kalendárium. Karcag, 2015 pp. 58-62.

"Hősök voltak mindannyian...". Szolnok, 2014.

Lévay Gyula

Dr. Lévay Gyula Szolnok r. t. város tiszti főügyésze 1889-ben Berettyószentmártonon (Bihar megye) született. A debreceni református kollégiumban tanult, majd a debreceni jogakadémia hallgatója lett két évig. Ezután a kolozsvári egyetemen szerzett doktorátust. Az ügyvédi vizsgát Budapesten tette le.

Levay Gyula

Egyéves önkéntességet a nagyszebeni 36. tábori ágyús ezrednél töltötte. A háború alatt főhadnagyi rangban szolgált. Elismerésül a bronz és ezüst, Sygnum Laudist, a katonai érdemkeresztet és a Károly csapatkeresztet kapta. 1918-ban Nagyváradra ment. 1919-ben került Szolnokra. 1922-ben városi tiszti főügyésznek választották meg.

Forrás:

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Trianon után. Budapest, 1930.

Szolnoki és szolnokmegyei almanach. Szolnok, 1926.

Szolnoki fejek. Szolnok, 1928.

Iskolai közösségi szolgálat keretében a szócikk elkészítésében Hernáczki Vivien működött közre.

Kátai Mihály György (1935-2020)

Kátai Mihály György 1935. október 19-én született Karcagon. Az Iparművészeti Főiskolán Borsos Miklós és Z. Gács György tanítványaként végzett. 1965-ben olaszországi tanulmányúton vett részt, majd tűzzománccal foglalkozott.
Első önálló kiállítását 1966-ban a Mednyánszky teremben rendezték. 1967-től ornamentikai kutatásokat folytatott Európa különböző országaiban. Az európai népi kultúrákkal, az ókori görög és gnosztikus filozófia ezoterikus vetületeivel, mitológiákkal és jungiánus pszichológiával is foglalkozott.
 
Kátai Mihály György 1975 és 1987 között a kecskeméti Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelep alapító művészeti vezetője volt.
 
1987 után váratlanul visszavonult a zománcművészettől, és nagyméretű szimbolikus, figurális olajképeket kezdett el festeni.
 
Kitüntetései: a salgótarjáni zománcbiennále első díja, az erfurti kvadriennále nagydíja (1982), Munkácsy Mihály-díj (1984), a kecskeméti nemzetközi zománcművészeti alkotóműhely életműdíja (1996), a Tűzzománcművészek Magyar Társadalmi életműdíja (1997).
 
2020. szeptember 28-án, életének 85. évében hunyt el.

Forrás:

Meghalt Kátai Mihály György. Népszava (2020.09.30.)

Bajay Ferenc

Vitéz Bajay Ferenc Szolnok, csendőr lakt.

Forrás:
Vitézi rend története, szervezete és tagjainak névkönyve. Budapest, 1941.

Kollár János

gyári munkavezető * 1888. Törökszentmiklós. Mezőgazd. szakiskolát végzett. Dolgozott Pusztatenyőn, Pusztapón, Cibakházán, Törökszentmiklóson, a Lábassy-ekegyárban, 1919 óta a Martfűi téglagyár rt.-nál munkavezető. - A 3. h. gy. e. kötelékében a világháborúban 4-szer sebesült, bronz vit. érem, K. cs. k. tulajd. - Felesége: Csurgó Erzsébet, gyermekei: János, Ilona, Róza és Mária.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Gyói (G.) József

földbirtokos * 1869. Tiszasas. Régi gazdálkodó család leszármazottja, 80 hold földön gazdálkodik, fajállatokat tart. A Gazdakör, a Közbirtokosság elnöke, Közs. képv. test. tag, a Ref. egyház presbitere; 2 évig volt közs. főbíró. - Felesége: Lada Julianna, fia: Gábor.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Jáger Mihály

szöv. ü. vezető * 1904. Szentgál. 1921-ben szabadult fel Tatabányán u. o. volt 11 évig segéd. 1931 óta a besenyszögi Hangya szöv. vezetője. - Felesége: Scherlein Irma, gyermekei: Anna és Mihály János.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.