Az emlékparkban 2008-ban Dávid Áron és Tajti Gáspár állítatta fel a Mária országa Magyarország címet viselő kompozíciót, mely az 1999-ben kialakított emlékparkban kapott helyett a tájház szomszédságában. A helyi felajánlásokból megvalósult emlékmű középpontjában az országzászló áll, mögötte a hármas halom, melynek tetején a kettőskereszt látható. Előtte Mária szobrával. A felavatási ünnepségen Dr. Andrássfalvy Bertalan mondott ünnepi beszédet. Kladviga Imre kanonok celebrált ünnepi misét.
(Károly Nóra felvételei - Verseghy Könyvtár)
Forrás:
Dávid Sándorné: Trianonra emlékezve = Redemptio 15. évf. 4. sz. (2008. augusztus) 10. p.
Kléger József (1830?-1911) Az 1848/49-es szabadságharc idején nemzetőr volt, majd 1848 októberétől hadnagy lett a 14. Lehel huszárezredben. 1849 őszén Klapka Komáromban alszázadossá léptette elő. A Kiegyezés után a jászsági honvédegylet tagja volt. Több jászsági település (Jászfelsőszentgyörgy, Jászjákóhalma) jegyzője volt, majd törvényszéki bíró lett Szolnokon.
Forrás:
Bona Gábor: Kossuth Lajos kapitányai. In: Budapest : Zrínyi Kiadó, 1988.
Sugárné Koncsek Aranka: 150 évvel ezelőtt született Dr. Kele (Kléger) József Jászkun arcképcsarnok = Redemptio 20. évf. 5. sz. (2013. október) p. 2
gép- és motorszerelő * 1898. Budapest. A mátyásföldi Friedrich gépgyárban tanult ki, mint segéd Bpesten dolgozott; majd darálómalom és cséplőgép társtulajdonos volt. 1922/23-ban a Hoffherr-Schrantz gépgyárban dolgozott, 1924-től önálló bércséplő Szajolban, 1934 óta Kiss Pál malomtulajdonos társa. - A világháború alatt a 32. gy. e.-ben szolgált, majd pilóta volt az olasz fronton a háború végéig és mint őrvezető szerelt le. - Felesége: Hegedüs I. Borbála, gyermekei: László, Gizella.
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.
1934. december 6-án, Horthy Miklós kormányzó neve napján avatta fel a Karcagi Levente Egyesület világháborús emlékművét a Hősök Ligetében. A karcagi hősi halottak emléke előtt tisztelegve az 1920-as évek második felében 555 fát ültettek a város határában. Az 1930-as évek elejére megerősödött ligetben többször tartottak megemlékezéseket. Ezért eshetett a leventék választástása is a Hősök Ligetére.
(MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár felvétele)
Az emlékmű betonalapra és egy régi malomkőre épült. Gránitkockákból emelt posztamens felett derékban kettétört oszlop áll, amely a megcsonkított országot szímbolizálja. A leventék kevés pénzből kívántak méltó és időtálló jelet építeni, amely Barát Mihály helyi kőművesmester munkája. A hősök emlékének állított emlékmű talapzatatán emléktábla látható.
Forrás:
Elek György: Az I. világháború emlékei Karcagon = Karcagi Kalendárium. Karcag, 2015 pp. 58-62.
"Hősök voltak mindannyian...". Szolnok, 2014.
Dr. Lévay Gyula Szolnok r. t. város tiszti főügyésze 1889-ben Berettyószentmártonon (Bihar megye) született. A debreceni református kollégiumban tanult, majd a debreceni jogakadémia hallgatója lett két évig. Ezután a kolozsvári egyetemen szerzett doktorátust. Az ügyvédi vizsgát Budapesten tette le.
Egyéves önkéntességet a nagyszebeni 36. tábori ágyús ezrednél töltötte. A háború alatt főhadnagyi rangban szolgált. Elismerésül a bronz és ezüst, Sygnum Laudist, a katonai érdemkeresztet és a Károly csapatkeresztet kapta. 1918-ban Nagyváradra ment. 1919-ben került Szolnokra. 1922-ben városi tiszti főügyésznek választották meg.
Forrás:
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Trianon után. Budapest, 1930.
Szolnoki és szolnokmegyei almanach. Szolnok, 1926.
Szolnoki fejek. Szolnok, 1928.
Iskolai közösségi szolgálat keretében a szócikk elkészítésében Hernáczki Vivien működött közre.
Forrás:
Meghalt Kátai Mihály György. Népszava (2020.09.30.)
Vitéz Bajay Ferenc Szolnok, csendőr lakt.
Forrás:
Vitézi rend története, szervezete és tagjainak névkönyve. Budapest, 1941.
gyári munkavezető * 1888. Törökszentmiklós. Mezőgazd. szakiskolát végzett. Dolgozott Pusztatenyőn, Pusztapón, Cibakházán, Törökszentmiklóson, a Lábassy-ekegyárban, 1919 óta a Martfűi téglagyár rt.-nál munkavezető. - A 3. h. gy. e. kötelékében a világháborúban 4-szer sebesült, bronz vit. érem, K. cs. k. tulajd. - Felesége: Csurgó Erzsébet, gyermekei: János, Ilona, Róza és Mária.
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.
földbirtokos * 1869. Tiszasas. Régi gazdálkodó család leszármazottja, 80 hold földön gazdálkodik, fajállatokat tart. A Gazdakör, a Közbirtokosság elnöke, Közs. képv. test. tag, a Ref. egyház presbitere; 2 évig volt közs. főbíró. - Felesége: Lada Julianna, fia: Gábor.
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.
szöv. ü. vezető * 1904. Szentgál. 1921-ben szabadult fel Tatabányán u. o. volt 11 évig segéd. 1931 óta a besenyszögi Hangya szöv. vezetője. - Felesége: Scherlein Irma, gyermekei: Anna és Mihály János.
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.