Helyismereti wiki oldalak

Szent István-szobor (Csépa)

A községi országzászlót és Varga Gábor alkotását, a millenniumi Szent István-szobrot 2001-ben avatták fel. A szobor állítása történelmi jelentőségű volt. Egyrészt a millenniumi évhez kapcsolódik, másrészt Csépa neve első királyunk nevét, Istvánt jelenti. A szobor a Béke út mellett, a Millenniumi parkban áll.

 

Csépa

(Kósa Károly felvétele - VFMKMI)

Millenniumi emlékmű (Besenyszög)

A millenniumi ünnepségsorozat keretén belül avatták fel a haranglábat 2000-ben az újonnan kialakított emlékparkban.

Besenyszög

Besenyszög

Besenyszög

(Kósa Károly felvételei - VFMKMI)

Forrás:

Jász-Nagykun-Szolnok megyei millenniumi emlékkönyv. Szolnok, 2001.

 

Farkas Pál

balatoni, bankigazgató özvegye, Melegh B. Ilona. - Férje * 1880. Jászárokszállás. Közs. ellenőr volt, a Gyöngyösi Bank Jászárokszállási fiókjának könyvelője, 1926-tól igazgatója. - A 29. népf. gy. e. kötelékében harcolt a szerb fronton, a K. cs. k. tulajd. Volt közs. képv. test. és várm. thb. virilis tag, az Önk. tűzoltó egy. parancsnoka, Kaszinó pénztárosa, a Közbirt. elnöke. 1932-ben. 70 holdas birtoka bérbe van adva. Gyermekei: Miklós, Pál, Zoltán, József és János.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Mányai-halom (Fegyvernek)

A Fegyvernek határában található egyik kunhalom, a Mányai-halom. A halom tetejére villanyvezeték számára egy beton tartóoszlopot telepítettek .

Forrás:
Tóth Albert: Az Alföld piramisai. Kisújszállás, 2002.

Beleznay Zoltán

m. kir. államrendőrségi igazgató * 1880. Jászjákóhalma. Gimnáziumi érettségit tett, szolgálatát 1901-ben Jászberény városánál kezdte. 1920-ban lépett az államrendőrség szolgálatába. Önkéntes tűzoltóparancsnok, járási tűzrendészeti felügyelő, a TESz választmányi, a PLE és az Uri kaszinó rendes tagja.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Oláh István (1877-?)

dr. ügyvéd * 1877. Jászberény. Oklevelét 1902-ben Bpesten szerezte, azóta Jászberényben ügyvédi gyakorlatot folytat és 450 holdon gazdálkodik. - 1914-ben bevonult a 29. h. gy. e.-hez, harcolt a szerb és orosz fronton, mint százados szerelt le. Az ez. és bronz, SL (a kardokkal) és K. cs. k. tulajd. Az Egyh. tkpt, az Első jászb. borterm. int. ügyésze, a Hangya jogtanácsosa, a várm. thb. és vár. közs. képv. test., kisközgyűlés tagja, tb. várm. főügyész. Számos helyi egyl. tagja. - Felesége: Sárközy Mária, 2 fia és 4 leánya van.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Szabics Magdolna (1949-2014)

Szabics Magdolna 1949. július7-én született Karcagon. Középiskolásan kezdett el kosárlabdázni. 1965-ben a budapesti válogatón figyeltek fel tehetségére. 16 évesen a Budapesti Petőfiben kezdődött el karrierje, majd a BSE csapatában játszott pályafutása befejezéséig. 

Négyszeres magyar bajnok. 288-szoros válogatott, 6 felnőtt (1970-80) és 1 junior Európa-bajnokságon (1967) képviselte hazánkat. Európa-válogatott, az 1980-ban a moszkvai olimpián a 4. helyezett csapat kapitánya volt. Háromszor volt az év játékosa. Szabics Magdolnát beválasztották a magyar kosárlabdasport halhatatlanjai közé.

Férje Gulyás Zoltán. Visszavonulása után főállású anyaként családjának élt.
 

Forrás:

Bosnyák Imre: Szabics Magdolna. In: Karcagi Kalendárium, 2014.p. 111.

Gubicz István emléktábla (Jászladány)

Gubicz István (1942-2013) emléktáblája a jászladányi Móra Ferenc Általános Iskola mellett található Jászök Köve szomszédságában került felavatásra 2017-ben.

Jászladány

(Vincze János Farkas felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára)

A Jász Világtalálkozó ünnepségsorozat keretében került sor a jászkapitány emléktáblájának felállítására.

Forrás:

Vincze János Farkas: Emléktábla Gubicz István Jászkapitánynak = Ladányi Hírek (2017. 07.): 11.

Szabó Barna

lapszerkesztő * 1892. Pusztakutas. Középisk. tanulmányait Szolnokon, a jogot Budapesten és Kecskeméten végezte. Elsőéves jogász korában a bpesti "Nap" szolnokmegyei tudósítója és a "Tiszavidéki Ujság" belső munkatársa. Két évvel később az első szolnoki napilap, az "Ujság" segédszerkesztője, majd felelős szerkesztője. Ugyanebben az időben az "Est lapok" szolnoki munkatársa. A kormánypárti "Ujság" után a szélső ellenzéki "Független Lap" h. szerkesztője a háború kitöréséig. A világháborúban mint a 68. gy. e. tisztjelöltje orosz hadifogságba került. Itt előbb lapszerkesztő, később a híres nikolszk-utszuriszki hadifogoly színház igazgatója. Japánon, Kínán, Indián, Ceylonon, Egyiptomon keresztül jött haza. Újra az Est-lapok munkatársa, majd a Szolnoki Ujsághoz kerül, amelynek most is dolgozik. Megalapította teljesen eredeti hangú és színű, "Irások" c. folyóiratát. Tíz budapesti lap tudósítója és a világhírre vergődött arzénügyek kipattantója. Riportjai, szatirikus hangú cikkei majdnem minden fővárosi lapban megjelentek. A Kiss József irodalmi kör elnöke, a Szolnoki sakkör főtitkára, a "Tanya" írók és művészek egyesülete választmányi tagja, e Monográfia dolgozótársa.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Dögey Sándor

földbirtokos * 1884. Törökszentmiklós. 1918 óta gazdálkodik 50 holdas birtokán. - 1915-ben vonult be a 4. tüz. e.-hez, harcolt az orosz, szerb és olasz fronton, 1918-ban szerelt le. A K. cs. k. tulajd. A közs. képv. test és választmány tagja - Felesége: Balogh Eszter.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.