Borsodmegye 1737. évi bizonyságlevele alapján 1745. évben igazoltattak I. Péter fia Máté egri lakos s I. András fia II. Péter szihalomi lakosnak Tuza Annától való fiai: I. József, I. István és III. Péter besenyőteleki lakosok.
(1737. év 155. sz. 1745. év 168. jkl.)
I. Józseftől származtak az 1791-ben bizonyságlevelet nyert Mátyás esztergomi lakos, Tamás és II. András.
Ez utóbbitól és Bocsy Zsuzsitól:
1. III. Mátyás (sz. 1769.), ettől és Ragó Teréztől a) IV. József (sz. 1793.), ettől és Bozsik Teréztől V. József (sz. 1819.) és Károly (sz. 1838.), b) III. András (sz. 1793.), ettől és Magda Katalintól III. Pál (sz. 1823.);
2. II. István (sz. 1771.), ettől és Tóth Erzsébettől a) I. Ferencz (sz. 1799.), ettől és Ivánkovics Klárától III. János (sz. 1827.), IV. András (sz. 1830.), Sándor (sz. 1834.), II. Albert (sz. 1837.) és II. Ferencz (sz. 1840.), b) I. Pál (sz. 1809.), ettől és Csathó Máriától Barnabás (sz. 1809.).
I. István és Szabó Ilona fiai: 1. II. József, ezé és Makai Júliáé I. János (sz. 1789.), ezéi Harmos Borbálától II. János (sz. 1821.), IV. Pál (sz. 1833.), V. András (sz. 1832.) és III. István (sz. 1835.); 2) II. Mátyás +; 3. IV. Péter (sz. 1750.), ezé Kocsis Erzsébettől V. Péter (sz. 1780.), ezé Bozsik Erzsébettől I. Albert (sz. 1815.), ezéi Mlinkó Annától Dániel (sz. 1837.), Mihály (sz. 1839.) és Vilmos (sz. 1843.).
III. Pétertől származtak Ignácz (+) és Balázs, ettől és Rausz Katalintól III. József (sz. 1783.), ettől és Uhry Katalintól II. Pál (sz. 1819.).
Ezek mindannyian Besenyőteleken laktak s 1845-ben közülük számosan bizonyságlevelet nyertek.
(1791. év 898. sz. 962. jkl. 1846. év 548. sz. 910. jkl.)
Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.
vitéz ifj. Baráth Mihály legénységi vitéz
Karcag
Forrás:
Vitézi rend története, szervezete és tagjainak névkönyve. Budapest, 1941.
(tomcsányi)
A család túróczmegyei ősi fészkéből Pál és Zathureczky Eufrozina fia János 1705-ben Zboróra költözött.
Ettől származtak János zborói, István nagyzalacskai és I. Pál szintén zborói lakosok.
János zborói lakos fiai voltak Fülöp és a Sárosmegye bizonyitványa alapján 1760-ban megyénkben kihirdetett János erki lakos.
István nagyzalacskai lakostól származtak: János, István és Pál.
Pái zborói lakos fiai voltak: István, Márton és Pál. (1760. év 260. sz. 428. jkl. 1759. év 198. sz. 139. jkl.)
Talán János erki lakos fia volt azon István (1754-1834.), kinek Császár Katalinnal való házasságából származtak: Gábor (1. n. Melegh Mária, 2. n. Melegh Anasztázia), Anna (1811.), Katalin (1815.), Ágota (1824. 1. f. Homonnay János, 2. f. Balás Gergely), Ágnes (f. Melegh István), Ferencz, András (n. Majzik Ágnes s lánya Ida, Thassy Antalné).
Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.
Harsányi (Hoóz) Gyula János 1864. szeptember 16-án született Szolnokon. Szolnokon járt középiskolába. Egyetemi évei alatt magyarosított családja. 1891-ben szerezte meg ügyvédi diplomáját, majd Szolnokn nyitott ügyvédi irodát. 1911-ben választották meg polgármesternek. Ezt a tisztséget 1918-ig töltötte be. Hivatalba lépése után városfejlesztési terveinek megvalósításába fogott: aszfalt és vízvezeték kibővítés, a polgári fiú és leányiskolák új épületének felemelése, a vásárcsarnok felépítése az ő polgármestersége idején valósut meg.
Az 1. világháborúban nemcsak helyi vezetőként kellett helytállni, hanem családapaként is súlyos veszteségeket szenvedett. Egyik fia a fronton hősi halált halt, egy másik fia pedig a román intervenció alatt sebesített halálra egy gránát. Testvérbátjya, Harsányi Bálint városi árvaszéki ülnök (1861-1915) is ebben az időben hunyt el. 1918-ban lemondatták posztjáról, de a városi képviselőtestületnek tagja maradt. A Tanácsköztársaság idején több alkalommal tartották fogva. 1921-ben nyugdíjazását kérte. Az 1920-as években dr. Harsányi Gyula a Keresztény Nemzeti Egység Pártjának helyi alelnöke volt. A Heves-Szolnok-Jászvidéki Ármentesítő Társulatnak ügyésze, valamint a szolnoki Tiszavidéki Hitelintézetnek, a Mezőgazdasági Takarékpénztárnak, és a Külső-Szolnokmegyei Takarékpénztárnak felügyelő bizottságának, illetve választmányának tagja volt. A Szegény Tanulókat Segélyező egylet elnöksége mellett számos helyi társadalmi egyesületnek volt alapításától tagja, valamint a helyi római katolikus egyházközség tanácsában is vezető szerepet töltött be.
Nyugdíjba vonulása után Besenyszög határában fekő földjein gazdálkodott. 1934. május 9-én hunyt el. Halála után a város utcát nevezett el róla, a mai Pólya Tibor utca 1950-ig viselte az egykori polgármester nevét.
Felesége Elek Erzsébet (1867-1957) volt, akivel pályája kezdetén, 1891-ben kötött házasságot. Gyermekei: Ernő (1892-1916?), Gyula (1895-1919), Tibor (1898-1945) (gazdálkodó) és Anna (1900-1947) (Selyem Dezső felesége).
A Harsányi család közös síremléke a szolnoki temetőben
(Kósa Károly felvételei - Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára)
Forrás:
Dr. Harsányi Gyula. Jász-Nagykun-Szolnokmegyei Lapok (1934. május 10): 1.
Dr. Harsányi Gyula. Szolnoki Újság (1934. május 10.): 3.
Dr. Harsányi Gyuala temetése. Jász-Nagykun-Szolnokmegyei Lapok (1934. május 13.): 3.
A Magyar Társadalom Lexikonja. Budapest, 1931.
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.
közs. közig. jegyző * 1901. Topánfalva. A közig. tanfolyamot 1923-ban Egerben végezte, azóta van a község szolgálatában. A Levente egyesület, a Vadásztársaság jegyzője, a Horthy Szabolcs kaszinó háznagya, a Tűzoltótestület titkára, a Testnevelési bizottság tagja.
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.
Pozsony megyei adományos birtokos család, mely Lipót királytól 1657. év jun. 22-én nyer donátiót a csallóközi Dienesd falura. Ennek fia volt Ferencz, ezé Zsigmond, a ki a pozsony megyei Jókáról Borsodba, majd 1748. évben ide Hevesbe költözik s Pozsony megye bizonyságlevelével kihirdetteti nemességét. (1748. év 164 jkl.)
Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.
Eredetét, megnemesitése idejét nem ismerjük. Borsodmegye hatósága előtt 1744. évben István és János nagymihályi lakos testvérek, továbbá István fia István, János fia László, végre István gyöngyösi igazolták armalisuk elvesztét, nemességükről bizonyságlevelet nyertek s ezt itt 1751. évben kihirdettette István gyöngyösi lakos, kinek utódait a táblázat mutatja:
Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.
kereskedő * 1898. Hort. 1915-ben szabadult fel, Nagyváradon és Gyöngyösön volt segéd, 1928 óta önálló. - A 10. h. gy. e. kötelékében harcolt a román fronton, megsebesült. Bronz vit. érem, K. cs. k. tulajd. - Felesége: Ernszt Ilona, fia: Ferenc.
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.
közs. főjegyző * 1869. Besenyszög. Szolnokon tett jegyzői vizsgát 1896-ban. Működött 1893-tól Tiszasülyön. 1897-től Jászapátin, 1899-től Nagykörüben, 1901 óta Tiszabőn. A Hitelszöv., a Rk. iskolaszék, a Testnev. biz. és a PLE elnöke. - Felesége: Tóth Erzsébet, fia: István (bpesti Fehér Kereszt kórh. orvos).
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.
fűszerkereskedő és kocsmáros * 1894. Cibakháza. 1911-ben szabadult fel a bpesti Hungária szállóban, segéd Bpesten, Kaposváron, Miskolcon, Dombóváron, Trencsénteplicen, Balatonfüreden volt, 1924-ben Cibakházán nyitott üzletet, 1934-ben Nagyréven fűszerkereskedést és kocsmát. - A 29. h. gy. e. kötelékében harcolt az orosz fronton, megsebesült, I. és II. o. ez., bronz vit. érem, K. cs. k. tulajd. - Felesége: Hegyes Rozália, leánya: Rózsi.
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.