Helyismereti wiki oldalak

György Júlia (1896-1977)

1896-ban született Szolnokon. 1920-ban Budapesten kapott diplomát. Kezdetben gyermekorvosként, majd az Apponyi Poliklinikén idegorvosként dolgozott. A pszichológiai szakrendelés vezetője volt 1930 és 1939 között. 1936-ban elme-egészségvédelmi mozgalmat indított. 1947 és 1950 között kórházszervezéssel foglalkozott, majd felnőtt-idegosztályos és rendelőintézeti munkát végzett. 1963 és 1973 közötti időszakban gyermeklélektani rendelést vezetett. 1968-tól 1977-ig bekövetkezett haláláig a Fővárosi Gyermekpszichológiai Rendelőintézet igazgatója volt. 1966-ban kandidátusi címet szerzett. 1960 és 1973 között az ELTE Jogi Karán oktatott.

A neves gyermekorvost és gyermekpszichiátert 1962-ben Kossuth-díjjal tüntették ki.

1977-ben hunyt el Budaoesten.

Forrás:

Kiss Péter: Magyar zsidó orvosok. Budapest, 2016.

Református templom (Cserkeszőlő)

A település központjában álló modern református templom, amelyet 1997-ben adtak át. Építéséhez a helyi hívek mellett holland és német adakozók járultak hozzá, amelyről egy emléktábla is tanúskodik a templom külső homlokzatán, valamint a templom előtti teret, az adakozók lakóhelyéről Wieringermeer nevezték el.

A cserkeszőlői református gyülekezet 2014. szeptember 13-án avatta fel új harangját.  Muzsik Tamás református lelkész és Varga Tamás római katolikus plébános, a település két lelkipásztora szentelte fel a lengyelországi Czestochowában készült bronz harangot, amely a helyi református gyülekezet adományából és pályázati forrásból finanszíroztak.

Cserkeszőlő

Cserkeszőlő

(Kósa Károly felvételei - Verseghy Ferenc Könyvtár)

 

Forrás:

Vágner Szabó János: Harangszentelés a református templomban = Cserkeszlői Hírek (2014. december) p. 11.

Bartucz Mihály (1890-?)

urad. intéző * 1890. Abony. A jászberényi gazdasági iskolát végezte 1910-ben, s. tiszt volt Tiszavárkonyban, 3 évig II. intéző Ozorán, 5 1/2 évig intéző Orbányosfán, 1929 óta Reisner Béla pusztajókuti birtokán intéző. - A 13. gy. e. kötelékében harcolt a szerb, orosz, olasz fronton, megsebesült, II. o. ez., bronz vit. érem, K. cs. k. tulajd. - Felesége: Cserép Margit, gyermekei: Jenő, Aranka és Mihály.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Sáray Ferenc

fűszerkereskedő és kocsmáros * 1894. Cibakháza. 1911-ben szabadult fel a bpesti Hungária szállóban, segéd Bpesten, Kaposváron, Miskolcon, Dombóváron, Trencsénteplicen, Balatonfüreden volt, 1924-ben Cibakházán nyitott üzletet, 1934-ben Nagyréven fűszerkereskedést és kocsmát. - A 29. h. gy. e. kötelékében harcolt az orosz fronton, megsebesült, I. és II. o. ez., bronz vit. érem, K. cs. k. tulajd. - Felesége: Hegyes Rozália, leánya: Rózsi.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Szabó Sándor (1876-?)

Mezőtúron született 1876-ban. Tanulmányait a Nemzeti Zenedében Kiss Péter tanárnál folytatta. Igen sok hangversenyen működött közre, Budapesten a Zeneakadémián, a Pátria Írók és Művészek Klubjában, Veszprémben és az ország különböző városaiban. Szerzeményei: magyar nóták és műdalok. A Veszprémi Szimfonikus Zeneegyesület tagja és fennállása óta elnöke volt. Fia Szabó Pál, a veszprémi piaristák orgonistája. Szerzeményei: magyar nóták, műdalok, jazz-számok.

Forrás:
A Magyar Muzsika Könyve. Budapest, 1936.

Zsák Dezső

vitéz Zsák Dezső
Jászberény

Forrás:
Vitézi rend története, szervezete és tagjainak névkönyve. Budapest, 1941.

Steinbach Sándor (1903-1977)

fazekas m. * 1903-ban Marosvásárhelyen született. Menhelyi gyerek volt. Előbb orvosnak adták, majd kitanulta a nyomdászatot. De munkája nem volt így fazekasnak állt. Püspökladányban szabadult fel, Mezőtúron és Karcagon volt segéd. 1933-ban nősült be egy mezőtúri fazekasdinasztiába és megkapta a magyar állampolgárságot. Felesége: Csider Jolán volt.Abban az évben lett önálló. Ipartestületi tag volt.

1938-ban egy országos kiállításon bronzérmet nyert. A második világháborút követően II. Vörös Hadsereg elhurcolta kényszermunkára. 1946-ban az ujja is összetört, jobb keze meggörbült a nehét fizikai munkától. Hazatérte után hiába dolgozott, nem tudta eladni a cserepeit. Amikor a kis földjét is elvették, öngyilkosságot kisérelt meg.

1977-ben hunyt el.

Forrás:

Jenei Gyula: A miniszterelnök is a tányérjából eszik. Jászkun Krónika (1998.12.11.): 9.

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Mohácsi László

földbirtokos * 1889. Kisújszállás. Régi kisújszállási földbirtokos család sarja. 280 hold földön gazdálkodik. - A 68. gy. e. kötelékében harcolt a szerb, olasz, orosz fronton. 3-szor sebesült. A 48-as olv. kör elnöke, közs. képv. test. vir. tag, a Közbirtokosság vál. tagja. - Felesége: Sánta Jusztina, gyermekei: László, Ilona, Jusztina és Erzsébet.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Szovjet emlékmű (Tiszaföldvár)

Kovács Imréné Debreczeni Róza

Debreczeni Róza 1933-ban Kisújszálláson született. 1953-ban kezdett dolgozni a túrkevei Városi Könyvtárban, amelynek 1960-tól 1989-ig igazgatója volt. 1982-ben Szocialista Kultúráért kitüntetésben részesült.