Helyismereti wiki oldalak

Juhász János (1878-?)

közs. közgyám gazdálkodó * 1878. Szelevény. 13 évig volt templomszolga és harangozó, 1913 óta szikvízgyára van. - A 29. h. gy. e.-ben harcolt a szerb és orosz fronton. Volt iskolaszéki gondnok és közs. képviselő, 5 év óta közs. közgyám. - Felesége: Takács Etel, gyermekei: Róza, Margit, Juliska, Etel és János.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Móricz Zsigmond Gimnázium (Kisújszállás)

1717-ben alapították a református kollégiumot Kisújszálláson. A 19. században az elemi iskola és a gimnáziumi oosztályok egy 1797-ben épült egyemeletes, árkádos intézményben működött. 1890-ben a mnisztérium a régi épületet nem tartotta alkalmasnak gimnázium működésére. Az egyháztanács vállalta egy új iskola megépítését. A terveket Alpár Ignác készítette. A kivitelezést Berger Jenő debreceni vállalkozó végezte. 1893 és 1894 között épült fel a nyolcosztályos gimnázium befogadására alkalmas, kétemeletes neoklasszicista épülete.

Mezőtúr

Képeslap - Verseghy Ferenc Könyvtár Képeslaptára

Első teljes felújítására 1980-ban került sor. Akkor került fel a homlokzatra három jelkép: az egykori anyaiskola, a Debreceni Református Kollégium, valamint Kisújszállás és az iskola címere.

Forrás:

Kiss Kálmánné: Százéves a gimnázium épülete. Jászkun Krónika (1994.10.28.): 9.

Menyhárt Pál

kereskedő * 1887. Jászárokszállás. Gazdálkodott, 1924-ben nyitotta üzletét saját házában. - A 13. h. gy. ezred kötelékében harcolt az orosz, olasz, szerb fronton; bronz vit. érem, K. cs. k. tulajd. - Ipartestületi tag. - Felesége: Kaszab Terézia, gyermekei: Mária, Jusztina, Margit, Pál, Irén és Etel.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Kovács János (1876-?)

kovács m. * 1876. Karcag. Régi kun család sarja. 1900 óta önálló, 7 hold földje van. - Az 1. h. husz. e. kötelékében harcolt a világháború alatt. - Városi képviselő, Ref. egyh. presbiter, az I. ker. 48-as olvasókör elnöke, az Ipartestület tagja. - Leánya: Mária.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Kelemen Antal (1881-?)

vegyeskeresk. * 1881. Mezőtúr. Régi birtokoscsalád sarja. Atyja mellett, majd önállóan gazdálkodott, üzletét 1925-ben nyitotta. - A 68. gy. e. kötelékében harcolt a szerb, olasz, orosz, román fronton. II. o. ez., bronz vit. érem, k. cs. k. tulajd. - Felesége: Juhász Teréz.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Boldog Sándor István-szobor (Szolnok)

A szolnoki születésű szalézi szerzetes, Boldog Sándor István szobrát 2014. szeptember 1-jén, a Város Napján avatták fel a Belvárosi Nagytemplom előtti téren.

Szolnok

(Meghívó - Verseghy Ferenc Könyvtár Aprónyomtatvány-tára)

Kovács Andor (B.) (1880-?)

Kunszentmártonban született 1880. március 30-án. Színi pályára 1899 szeptemberében, Halasi Béla színtársulatánál lépett. Előbb kar­dalos, majd mint szerelmes színész szerző­dést kapott Deák Péternél, Sopronban. Ez­ után szép sikerrel haladt pályáján, és a jobb igazgatók (Mezey Kálmán, Micsey F. György stb.) szívesen vették ajánlkozását. Főbb szerepei: Testőr, Faun, a Heidelbergi diákéletben Károly herceg, Coriolanus, Ádám, Marót bán, Napóleon (Szókimondó), Ördög stb. 1922-ben meg­alapította az Országos Szinészegyesület Propaganda Osztályát, melynek vezetését is vállalta.

Forrás:
Magyar Színművészeti Lexikon. Budapest, 1929.

Faragó Sándor

könyvnyomda tulajdonos, könyv-, papír- és írószer kereskedő. Raktáron tart új és antikvár könyveket, hangszereket, játékárut és olajfestményeket.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Fejér Miklós

dr. várm. árvaszéki ülnök * 1892. Bpest. Oklevelét 1915-ben Bpesten szerezte. 1915-től várm. joggyakornok s aljegyző, 1919-től Szegeden, majd Siófokon a hadügyminiszter, később a fővezér titkára, a Dunántúli közp. kormánybiztosság előadója, majd Bpesten a fővezérség előadója; 1920-tól kormányzói kabinetirodai titkár. 1922-től Tiszavárkonyban gazdálkodott, 1930 óta várm. árvaszéki ülnök. SL. tulajd - Felesége: áporkai Kiss Ilona, leányai: Klára és Mária.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Baranyi (1968)

vagy Bárány de Jászberény. 1698. febr. 18. Baranyi János és Gergely a jászberényi előnévvel czímerlevelet nyernek; kihirdettetett ugyanazon évben.(1698. év 112. jkl.)
Az 1724. évi nemesi investigatio alkalmával János gyöngyösi, Gergely jászberényi lakosok s ennek fiai Lőrincz, István, József igazolják nemességüket. (Hird. bejegyz. Heves 698. 112. l.: az aramalisokra vonatkozó bizonylat és leszármazási tábla - János és Gergelytől kezdve Act. Nob. 1848. No. 7346.)
Siebmacher munkájában Bárány néven van említve s az eredeti armalis alapján czímere is közölve.

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.
Soós Adorján: Magyar nemesek a Jászkunság területén. Pápa, 1935.