2011. június 4-én avatták fel a helyi polgármesteri hivatal parkjában az emlékezés kövét a Nemzeti Összetartozás Napján. A Pusztamonostoriak Baráti Köre készítette az emlékművet.
Emléket állítanak az összetartozás napján. Új Néplap (2012.05.31.): 5.
Turza Ferenc festőművész, szobrász és költő 1945. február 14-én született Újszászon. Szülei id. Turza Ferenc (1912-1985.) vasúti dolgozó, mozdonyfűtő és Nagy Julianna (1923-1998.) háztartásbeli volt. Újszászon végezte az általános iskolát, majdtanulmányait a Szolnoki Általános Gépipari Technikumban folytatta. A szolnoki Tiszamenti Vegyiművekben kezdett technikusként dolgozni, onnan is ment nyugállományba leszázalékolással 1978-ban.
Autodidakta festő. Több festménye díszíti Újszász közintézményeit és számos köztéri alkotásával találkozhatunk a város közterein és temetőjében sétálva. Szülővárosa Turza Ferenc alkotói munkásságát 2002-ben Pro Urbe díjjal, 2004-ben Újszász Költője oklevéllel ismerte el. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat 2011-ben a „Művészeti Közalapítvány Elismerő Díját" adományozta a művésznek.
Forrás:
Kovács Berta: Múzsája a természet : Turcza Ferenc, Újszász festője = Jászkun Krónika 1994. szeptember 13. 5. p
Jászberényben született 1870-ben. A felső leányiskola elvégzése után a Képzőművészeti Főiskolán nyert rajztanári képesítést, ahol a növendékkiállításon két ízben aranyéremmel tüntették ki. Növendéke volt Székely Bertalannak, Lotz Károlynak és Deák-Ébnernek. Diplomája megszerzése után a Műcsarnok tárlatán kezdett szerepelni, ahol különösen portréival és figurális képeivel tűnt ki. 1896-ban a Nemzeti Szalonban megnyerte a Képzőművésznők első díját. Díjakat nyert még Bécsben s kiállított Parisban és Londonban is. Művészete erősen impresszionista. Tagja volt a Képzőművésznők Egyesületének.
Forrás:
Magyar Asszonyok Lexikona. Budapest, 1931.
A jászsági képzőművészek arcképcsarnoka. Jászberény, 2002.
A magyar legújabb kor lexikona. Budapest, 1930.
zágoni, m. kir. rendőrkapitány * 1884. Karcag. Ősrégi erdélyi nemesi család sarja. A kolozsvári egyetemet végezte, szolgált a karcagi kir. jbíróságnál s a szolnoki kir. tszéknél, 1919-ben a karcagi városi rendőrséghez került mint fogalmazó, átminősítették az áll. rendőrséghez, Egerben kapitány volt, 1931 óta a karcagi áll. rendőrség vezetője. - A 3. h. gy. e. kötelekében harcolt a szerb fronton, megsebesült. SL (a kardokkal), K. cs. k. stb. tulajd. -Felesége: papi Biró Irén, leánya: Éva.
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.
A mezőtúri Kossuth úti Általános Iskola ebédlőjében Veres Gyula keramikusművész alkotása látható, amelyet 2012-ben helyeztek el a felújított tanintézményben.
Forrás:
Mészáros János: Új alkotással gyarapodott. Új Néplap (2012.02.27.): 5.
épület- és bútorasztalos m. * 1908. Szolnok. 1926-ban szabadult fel 1932 óta önálló. Az Ipartestület, a Máv összetartás dalkör tagja.
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.
A műemlék jellegű református templom kereszthajója gótikus eredetre utal, de a belső felújításnál a déli falrészen román stílusú ablakok és ajtó nyomaira bukkantak. Az egykori katolikus templom a török uralom után a reformátusoké lett, akik 1738-ban tornyával együtt átalakították. A torony akkor négy fiatornyos volt és a templomnak festett kazettás famennyezete lehetett. A megmaradt táblák a torony alatti karzaton napjainkban is láthatóak. A toronysisak mai formája 1923-ból való.
Képeslap
Forrás:
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Képeslaptár
Szolnok megye műemlékei. Szolnok, 1988.
Lipót királytól 1681. évi július 9-én Szecskó Albert, neje Czelédi Anna, fiai Gáspár és György, testvérei Máté, Miklós, Mátyás, Pál, István nyerték a nemeslevelet s a következő czímert:
Kék pajzsban zöld alapon fekete csizmás, fekete kalpagos földmivelő balkezét csipőjére támasztja, jobbjával kaszát emel vállára; sisakdisz: buzakéve; takarók: arany-kék, ezüst-vörös.
Kihirdette 1682.
Hevesmegye, másolata az itteni levéltárban.
(1681. év 88. sz. 1682. év 143. jkl.)
Eredeti lakóhelye Bocs volt, innen Bocsi néven is nevezték őket.
1699. évben Máté, Gáspár, Mátyás, az 1724. évi investigatió idején György, János, István, másik István bocsi birtokosok.
A nemességszerző Albertnek Gáspáron és Györgyön kivül János nevű fia is volt.
Gáspár utódait nem ismerjük.
György füzesabonyi lakos fia volt György; János ugyanottani lakosnak, az egri püspökség ispánjának és a vármegye hadnagyának, pedig Mátyás hídmester.
(1764. év 6. sz.)
Nemességükről bizonyságlevelet nyeltek: 1763-ban Pál szentesi lakos (1763. év 48. jkl. 1766. év 270. Q. sz.), 1805-ben pedig András fiai Máté (sz. 1765.) és Pál (sz. 1771.) kiskállói lakosok.
(1805. év 316. sz. 220., 536. jkl.)
Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.
Az emlékparkban 2008-ban Dávid Áron és Tajti Gáspár állítatta fel a Mária országa Magyarország címet viselő kompozíciót, mely az 1999-ben kialakított emlékparkban kapott helyett a tájház szomszédságában. A helyi felajánlásokból megvalósult emlékmű középpontjában az országzászló áll, mögötte a hármas halom, melynek tetején a kettőskereszt látható. Előtte Mária szobrával. A felavatási ünnepségen Dr. Andrássfalvy Bertalan mondott ünnepi beszédet. Kladviga Imre kanonok celebrált ünnepi misét.
(Károly Nóra felvételei - Verseghy Könyvtár)
Forrás:
Dávid Sándorné: Trianonra emlékezve = Redemptio 15. évf. 4. sz. (2008. augusztus) 10. p.
A hajdani Kenderföld szélén áll az egyik legrégebbi kereszt terméskőből. Szövege surlófényben olvasható: AZ ISTEN DI / CSŐSÉGÉRE / ÁLLÍTATTA BÓ / NA GERGELY / 1824
A legfelső részét megviselte az idő, amit később helyreállítottak.
Forrás:
Ézsiás Adrienn [et al.]: A jákhalmi határ szakrális emlékei. In: Jászsági évkönyv, 2013. Jászberény, 2013.: 283-289.