Kenderes

Karcsay Gyula (1869-19??)

Karcsay Gyula 1869. április 7-én született Kenderesen. Budapesten szerzett jogi diplomát. Tanulmányainak befejezése után 1891 és 1893 között ügyvédjelölt volt, majd a szolnoki járásbíróság szolgálatában joggyakornok lett.
1895-ben Budapestre helyezték törvényszéki jegyzőnek, majd még ugyanebben az évben albíróvá nevezték ki Szolnokra. 1907-ben törvényszéki bíró lett. 1912-ben Budapestre helyezték át, ahol táblabíró lett három év múlva. Ekkor kapta meg a kúriai bírói címet is. 1923-tól lett a Magyar Királyi Kúria bírája.

Forrás:
A Magyar Társadalom Lexikonja. Budapest, 1931.

Horthy István-szobor (Kenderes)

2012. szeptember 2-án Horthy Miklós (1868-1957) újratemetésének emlékére, valamint Horthy István (1904-1942) hősi halálának évfordulójára emlékezve avatták fel Horthy István mellszobrát a Horthy család kriptájánál. A szobor leleplezésénél jelen volt az adományozó Zetényi Csukás Ferenc, valamint ifjabb Horthy István (1941-) és felesége.

Forrás:
Rimóczi Erzsébet: Horthy Istvánra emlékeznek = Új Néplap 2012. augusztus 10. 5. p.

Horthy-kúria (Kenderes-Kakatpuszta)

A napjainkban lakóházként funkcionáló külterületi épület a helyi hagyomány szerint eredetileg a nagybányai Horthy család kúriájának épült. A ház a kor stílusjegyei alapján a két világháború között alakíthatták át népiskolává.
A szabadon álló, földszintes épület L-alaprajzú. Homlokzatain napjainkban néhány szecessziós jellegű díszítőelem még látható. A homlokzatokat átalakították. Az eredeti nyílászárókat kicserélték. A jobb szélen rizalit lép ki a falsíkból. A rizalit felett faltükörrel díszített oromzat.

Forrás:
Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon 6-7. kötet Budapest, 2005.

Magyary-kúria (Kenderes)

A Magyary-Kossa család bánhalmi rezidenciájának magja Magyary-Kossa István nevéhez fűzödik, aki 1855-ben vette feleségül nagybányai Horthy Jolánt. Ezután fogott a kúria építésébe. Az államosítást követően értelmi fogyatékos betegek számára otthont hoztak létre az épületben. A bánhalmai intézmény napjainkban a Fenyves Otthon nevet viseli, és továbbra is értelmi és más fogyatékosságban szenvedő felnőtt betegek ápolást végzi.

Szeniczey-kúria (Kenderes)

A kúriát a 19. század elején kisszeniczei Szeniczey család építtette klasszicista stílusban. Szeniczey famíiliától  a Bolzákhoz került, amikor gróf Bolza Géza feleségül vette Szeniczey Ilonát 1894-ben. A Bolza család kenderesi kúriája 1918-ban paczolai báró Hellenbach Gottfried tulajdona lett Bolza Mária Klárávalkötött házasság révén. A Hellenbach-kúria az államosítást követően pártháznak adott otthont. Később kultúrházat, majd szolgálati lakásokat alaktottak ki benne.

Syndicate content