Kunhalmok

Bengecsek-halom (Karcag)

A Bengecsek egy határrész Karcag keleti részén. A földrajzi név kun eredetű, jelentése: ökröcske. A Bengecsek-halom a Kunlapos határrészen található. A 19. században még náddal benőtt mocsár volt, mivel a folyószabályozás előtt mellette folyt a Hortobágy vize. A halom közelében található gázló, a gazdag legelő és a nádtermő rét miatt több határper is folyt területéért az évszázadok alatt Karcag és Püspökladány között. Helyi mondák is megőrizték a halom történetét.

Ficsur-halom (Pusztamonostor)

A pusztamonostori Ficsur-halmot akácos foglalja el. A kunhalmok csak 1996 óta védettek törvényileg. A kunhalmok befásítása természetvédelmi szempontból káros beavatkozás.

Forrás:
Tóth Albert: Az Alföld piramisai. Kisújszállás, 2002.

Kilátó-halom (Tiszafüred)

A Kilátó-halom másik nevét tulajdonosa után Schleiminger-halomnak is nevezik. A Tiszafüredi-buckásvidék egyik legkülönösebb halma. Egy hosszanti homokgerincen fekszik. Eredeti formáját jelentősen megváltoztatta a ráépített kilátó, illetve az építmény helyére utóbb felállított víztartály.

Forrás:
Tóth Albert: Az Alföld piramisai. Kisújszállás, 2002.

Bogarasi-halom (Kisújszállás)

Kisújszállás határának legmagasabb pontja a Bogarasi-halom (tszf94,4 méter). A régészeti kutatások tanúsága szerint temetkezési hely volt a halom. A kurgán a szarmata korban keletkezett. A Városvédő és -Szépítő Egyesület, az Elszármazottak Találkozója alkalmából, 2010 őszén információs táblát állított fel a kunhalom közelében, a köves út mellett.

Forrás:
Tóth Albert: Az Alföld piramisai. Kisújszállás, 2002.

Zsidó-halom (Nagyrév)

Nagyrévihatárában található Zsidó-halom (vagy Úr/Or Miklós domjba, korábban Strázsa-halom) egy kurgán, mely egy bronzkori települést rejt. Az egykori tiszai ártér magas partján közel ezer évig lakó bronzkori népcsoportok településének maradványaiból keletkezett a nagy kiterjedésű, több méter magas halom, amelyről az ún. nagyrévi-kultúrát elnevezték. A 19. századi szőlőtelepítések nyomán kerültek először felszínre a leletek, amelynek felfedezése Kubinyi Ferenchez kötődik, aki az akkori birtokos Kubinyi Albert rokona volt.
A Zsidó-halom elnevezés eredete ismeretlen. Először egy 18.

Syndicate content