Kúriák

Bárczay-kúria (Tiszabura)

A kúria felépítésének ideje és építtetője ismeretlen. Az 1861–66-os II. és az 1883-as III. katonai felmérés egy téglalap alaprajzú, középrizalitos épületként tüntette fel az épületet, amelyet a hagyomány szerint a "Fazekas nővérek" tulajdonát képezte. Az egyszerű kiképzésű épületet 1889-ben vásárolta meg a bárczai Bárczay család. A tulajdonos, Bárczay Gyula nászajándékba kapta a kúriát édesapjától.  1894-ben a kúriát felújították.

Hellebronth-kúria (Tiszabő)

A tiszabeöi Hellebronth család 1755-ben kapott adománylevelet Mária Terézia királynőtől Tiszabő egyes birtokrészeire. Ugyanis a török hódoltság után a település egy részét a zsadányi és törökszentmiklósi Almásy család szerezte meg.  Almásy Apollónia pedig Hellebronth Jánoshoz ment feleségül. Már özvegyként kapta meg a királynő adománylevelét. A kúriát a Hellebronth család építette a 19.

Breuer-kúria (Szolnok)

A III. katonai felmérés térképe szerint 1883-ban már állt az ószandai kúria, amely a 20. század elején került a Breuer család tulajdonába. Breuer Dezső  birtoka saját gazdasági kisvasúttal és önálló tiszai kikötővel rendelkezett. A historizáló stílusú, klasszicista formaelemeket tartalmazó kúria az államosítás után, 1954-től a rákóczifalvai Rákóczi Tsz kezelésébe került. 1994-ben magántulajdonba került az egykori kúria. Napjainkban raktárként hasznosítják a pincés épületet.

Bakos-kúria (Szelevény)

Historizáló stílusjegyei alapján a 19. század utolsó negyedében épülhetett a kúria, amely a Bakos család szőlőbirtokának központjaként szolgált. A Bakos család egészen az államosításig használta az épületet. Azután a termelőszövetkezet kezelésébe került az egykori szőlőbirtok. A Tisza menti Mgtsz az épület pincéjét borfeldolgozás és bortárolás céljára használta. A rendszerváltozás után előbb egy részvénytársaság tulajdonába került az ibngatlan. Napjainkban magántulajdonban van.

Schweiger-kúria (Szelevény)

A visszaemlékezések szerint a kúriát Schweiger Ödön az 1900-as évek elején emeltette. Az államosítás után a helyi termelőszövetkezet tulajdonába került az ingatlan. Az 1960-as években aztán lakásokat alakítottak ki az egykori kúria falai között. 1995-ben magántulajdona került az épület. A tulajdonosa felújította és lakásként funkcionál ma is. A szabadon álló, magasföldszintes épület négyzet alaprajzú. A rendszerváltozás után az új tulajdonos új terasszal és tornáccal bővítette a kúriát, valamint beépítette a tetőteret.

Syndicate content