1849

Aranyi Márk

Aranyi Márk honvéd százados 1849. február 24-én Cibakházánál katonáival ő szabadította ki a fogságba esett Leiningent. Világosnál tette le a fegyvert.

Forrás:
Bona Gábor: Kossuth Lajos kapitányai. In: Budapest : Zrínyi Kiadó, 1988.

Bárány Sándor (1810-1896)

Bárány Sándor honvéd őrnagy (1810-1896) a pancsovai katonaiskolán végzett. 1849 januárjától őrnagy, zászlóaljának parancsnoka volt. A szolnoki csatában megsebesült Világosnál fogságba esett. 1854-ben kegyelemben részesült.

Forrás:
Bona Gábor: Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban, 1848-49. Budapest : Zrínyi Kiadó, 1987.

Bobich János (1795-1878)

Bobich János honvéd ezredes (1795-1878) 1848. júniustól százados a 3. honvédzászlóaljban, majd 1849 elejétől őrnagy, a zászlóalj parancsnoka. Leiningen-Westerburg Károly naplója említi, hogy harcolt a márciusi szolnoki csatában. A hónap végén léptették elő alezredessé és 3. osztályú katonai érdemjellel tüntették ki a tavaszi hadjárat során. A 28. honvédzászlóalj a Driquet-dandárral 1849. április 2-án Jászárokszállásra, 3-án pedig Jászberénybe vonult. Az I. hadtesten kívül ide érkezett a III. hadtest is. A II. ugyanekkor Jászjákóhalmára vonult.

Hügel, Ernst (1815-1849)

Hügel, Ernst báró honvéd őrnagy (1815-1849) 1848 októberében ezredével csatlakozott a honvédséghez. 1849 januárjában lett honvéd őrnagy, osztályparancsnok. A szolnoki csata után 3. osztályú katonai érdemjellel tüntették ki. Júniusban a 2. hadtest vezérkari főnökévé nevezték ki. A peredi csatában halt hős halált, június 20-án, egy huszárroham élén.

Forrás:
Bona Gábor: Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban, 1848-49. Budapest : Zrínyi Kiadó, 1987.

Ivanics Jusztin János (1832-?)

Ivanics Jusztin János (1832-?) 1848 telén a 17 éves szabadkai fiú elszökött szüleitől és a szegedi honvéd hadfogadónál jelentkezett önkéntesnek. Törökszentmiklósra került és a katonák elszállásolása volt a feladata. Az 1849. március 5-i szolnoki csatában tanúsított bátorsága miatt tizedessé léptették elő. A fiatalember a sok éhezés és fáradalmak után hadikórházba került. Felépülése után, mivel a sorozóbizottság alkalmatlannak találta, papnak tanult. Szolnokon, Füleken és Kecskeméten működött, majd 1867-ben Jászberénybe rendelték. Tanított és a szerzetesház házfőnöki hivatalát is ellátta.

Tartalomátvétel