1849

Kossuth-emléktábla (Kunszentmárton)

Kossuth Lajos 1849 nyarán az alföldi megyék mozgósítására indult, hogy a cári haderő ellen sereget gyűjtsön. 1849. július 10-én érkezett meg Kunszentmártonba Vukovich Sebő miniszter társaságában és egy vadász zászlóalj fedezete mellett. Kossuth Lajos születésének 100. évfordulóján döntötte el a település, hogy emléktáblát állít a történelmie semény tiszteletére. Egy évvel később avatták fel a vörösmárvány táblát 1903.

1848-as síremlék (Kunhegyes)

1849 tavaszán a város szélén lévő Cserepes csárdát ideiglenes kórház céljára használták. Itt ápolták a kápolnai csata sebesültjeit, akik közül az ország különböző részeiről származók harmincan itt hunytak el, s a katolikus temetőnkben pihennek. A temetőben 1910-ben emelt kőkereszt fém korpusszal azon 30 szabadságharcos sírja felett felállított emlékmű, akik a Kunhegyesen működött tábori kórházban hunytak el 1849. február 14-e és július 4-e között.

Hadikórház-emléktábla (Kunhegyes)

Az egykori hadikórház falára 1998-ban került fel az emléktábla. A város szélén lévő Cserepes csárdát ideiglenes kórház céljára használták. Itt ápolták a kápolnai csata sebesültjeit, akik közül az ország különböző részeiről származók harmincan itt hunytak el, s a katolikus temetőnkben pihennek. A 19. században több csárda is működött Kunhegyesen.

Aradi vértanúk emlékműve (Karcag)

1999 októberében avatták fel Győrfi Sándor szobrászművész munkáját a Forrás és Madarasi út kereszteződésében. Az emlékhelyen a hősök neveit soroló fekete gránitkő látható. Az aradi vértanúk mellett az emlékmű külön szerkezeti részén 21 hősi halált halt karcagi nemzetőr és honvéd nevét is kőbe vésték.

Aradi vértanúk emlékműve (Jászszentandrás)

A kopjafát, amelyet 1995-ben állítottak forradalmaink és nemzeti gyászaink emlékére. A tizenhárom honvédtiszt portréját ábrázoló domborművet Szerencsés Ilona adományozta szülőfalujának. Az emlékművet 1999-ben a Millenniumi park kialakítása után áthelyezték.

Jászszentandrás

Tartalomátvétel