Abádszalók

Mirhó-gát emlékmű (Tiszabura)

Tiszabura és Abádszalók közötti határban emelték a több száz méteres Mirhó-gátat 1787-ben. A gát építésének 200. évfordulójára emelt kompozíció Györfi Sándor szobrászművész alkotása.

Sáfár Jánosné Tóth Anna

1924-ben született Szolnokon. Abádszalókon a Nagyközségi Könyvtárban dolgozott kölcsönző könyvtárosként. 1980-ban Szocialista Kulturáért kitüntetésben részesült.

Dányi Julianna

1949-ben született Abádszalókon. 1967-ben helyezkedett el a kisújszállási Arany János Városi Könyvtárban. Az intézmény vezető-helyetteseként 1977-ben a Tanács kiváló Dolgozója és 1983-ban Szocialista Kultúráért kitüntetésben részesült.

Szabó Sándor (1954-2015)

NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, Katonai Vezetőképző intézet, Műveleti Támogató Tanszék egyetemi tanára 1954. március 24-én született Kunhegyesen. Szülei Viola Eszter és Szabó Sándor géptechnikus. Az abádszalóki óvodába járt, iskolai tanulmányiat is kezdte el. A törökszentmiklósi Bercsényi Miklós Gimnáziumban érettségizett 1972-ben. A Kossuth Lajos Katonai Főiskola műszaki szakán folytatta tanulmányait. 1976-ban végzett építőgépész üzemmérnökként.

Szent Móric kápolna (Tomajpuszta)

A Kunhegyeshez közelebb lévő, de Abádszalók határában elterülő Tomajpusztán, a Kis-Fás-halmon - kastélya közelében - kápolnát építtetett gróf Nemes Vince (1830-1896) családja és cselédsége számára, temetkezési helyül szolgáló kriptával. A Novák Ferenc budapesti műépítész által tervezett neogótikus stílusú kápolnát 1892. szeptember 22-én szentelték fel Szent Móric vértanú tiszteletére. Az oltárképet Vastagh György (1834-1922) festőművész készítette.

Halmos Gyula (1878-1955)

Abádszalókon született 1878. szeptember 2-án. 1906-ban kezdte operaénekesi (bariton) pályáját. Az 1907-1908-as évadban Kövessy Albert, 1908-1909-ben Krémer Sándor, 1912-13-ban Polgár Károly társulatának volt a tagja. 1913 őszétől Krecsányi Ignác társulatában énekelt, az 1918-19-es évadtól Szegeden Almássy Endre társulatának volt a tagja. Fellépett Pécsen, Pozsonyban, Sopronban, Kassán, a Délvidéken. A húszas években a Szegedi Nemzeti Színház tagja volt.

Budapesten hunyt el 1955. április 3-án.

Laki Kálmán (1909-1983)

1909. február 1-én született Szolnokon. Édesapja hősi halált halt az első világháborúban, így igen szerény körülmények között telt ifjúsága édesanyjával és három testvérével. Az elemi iskolát Abádszalókon végezte. Középiskolai tanulmányait szülővárosában kezdte s Cegléden folytatta, ahol 1929-ben érettségizett. A szegedi egyetem orvosi karának másodéves hallgatójaként Szent-Györgyi Albert előadásait látogatta, s a világhírű tudós munkatársává is fogadta. Tanulmányait az egyetem természettudományi és matematikai karán fejezte be.

Ágoston János (1879-1915)

Ágoston Jáns 1879-ben Abádszalókon született. Rajztanári oklevelének megszerzése után Olaszországban járt tanulmányúton. 1903-ban került Újpestre, az I. sz. á. f. iskola tanára lett.
Mint festőművész száznál több képet és vázlatot alkotott. Versei a nagyobb vidéki lapokban is megjelentek, ahol Abádi álnéven publikált.
1915. december 28-án hunyt el.

Forrás:
Halász Imre: Nyugállományú hazai pedagógusok almanachja. Budapest, 1936.
Polgári iskolai író-tanárok élete és munkái. Budapest, 1942.

Arany András (?-1995)

Abádszalók, Gyászjelentések

Kovács Mihály (1889-19??)

Dr. Kovács Mihály tisztiorvos 1889. november 19-én Abádszalókon született nemesi családból, amely 1682-ben kapta nemességét. Középiskolai tanulmányait Kisújszálláson folytatta. A kolozsvári egyetemen tanult orvosnak.
Az 1. világháború alatt harctéri szolgálatot teljesített, mint tartalékos honvéd főorvos szerelt le.

Tartalomátvétel