Alattyán

Laki Béláné

1920-ban Alattyánban született. 1964-ben kezdett dolgozni az alattyáni Községi Könyvtár. 1969-ben Miniszteri Dicséretben részesült.

Borsányi István-emléktábla (Alattyán)

Az alattyáni helytörténeti kiállítás épületének falán avatták fel 2014. június 7-én Borsányi István (1946-2013) közgazdász, Alattyánért díjjal kitüntetett helytörténész emléktábláját.

Forrás:
Dalmádi Tiborné: Borsányi István emlékére = Alattyáni Híradó (2014. július): 3.
Simon Józsefné: Egy alattyáni emléktábla története = Redemptio (2014. augusztus): 20.

Jász Világtalálkozó emléktáblája (Alattyán)

Az alattyáni községháza előtti parkos területen álló emlékkövön 2009-ben emelt emléktáblát a XV. Jász Világtalálkozó alkalmából az Alattyán Községért Alapítvány.

Forrás:
Jászsági lokálpatrióta közösségek tevékenysége. Jászfényszaru, 2013.

Kovács Sándor (1914-2009)

Kovács Sándor 1914-ben született Dunavarsányban. A jászság más vidékeiről vezetett útja Jászjákóhalmára. Szülei sírja Alattyánban található. A jákóhalmi általános iskola gazdaságvezetőjeként ment nyugdíjba. A Horváth Péter Honismereti Szakkör titkára volt. Tagja volt a Tájak-korok-Múzeumok Klubnak és számtalan más szervezetnek. is. A helyi horgászegyesület gazdasági vezetőjeként is működött. 2009-ben hunyt el. A jászjákóhalmi temetőben helyezték örök nyugalomra.

Forrás:
Kovács Sándor = Redemptio 16. évf. 4. sz. (2009. augusztus) 23. p.

Flödnig Ede (1814-?)

Flödnig Ede nemzetőrnagy (1814-?) Alattyánon született. A szabadságharc előtt császári és királyi alszázados volt. 1848 júliusától a Jászkun Kerületi gyalogos, majd a lovas nemzetőrség őrnagya lett. Részt vett a délvidéki harcokban. 1849 januárjától a szabadságharc végéig szolgálaton kívül volt. A császári hadbíróság megfosztotta rangjától.

Forrás:
Bona Gábor: Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban, 1848-49. Budapest : Zrínyi Kiadó, 1987.

Kőkereszt (Alattyán)(1869)

Zrubka Imre és Toth Julianna állítatta a feszületet 1869-ben. A talapzaton a Siralmak könyvéből vett idézet olvasható:"Oh ti mindnyájan, kik által mentek eaz úton, szemléljétek és lássátok, ha van e oly fájdalom, mint az én fájdalmam?"(Siral 1.12)

Kőkereszt (Alattyán)(1889)

A településen átvezető 32. sz. közút mentén található feszületet 1889-ben állították fel.A tégla posztamensen nyugvó kőkereszt napjainkban erősen elhanyagolt állapotban van. A kereszre feszített Jézus és a lábánál álló imádkozó Mária alakja több helyen csonka.

Kőkereszt (Alattyán)(1934)

A Szent István út és a Jász út találkozásánál, a temető sarkában álló fehérre meszelt kőkeresztet,  a talapzatán találhazó márványtábla tanúsága szerint, 1934-ben álltotatta Gecse János és Bencsik Apolló, majd 1954-ben Sinka Ferenc és felesége Gecse Erzsébet  újítatta fel  a feszületet.

Ravatalozó (Alattyán)

Az alattyáni temetőben 2000-ben átadott ravatalozója, amelynek főhomlokzatán emléktáblát állítottak z elhyuntak tiszteletére a Millennniumi ünnepségsorozat keretében. A főhomlokzat centrumában kiugró rizalit a bejárat felett a Szentháromságot ábrázoló freskó látható.

Római katolikus kápolna (Alattyán)

Jézus Szíve kápolna az alattyáni temetőben.

Alattyán

Tartalomátvétel