Alattyán

2. világháborús emlékmű (Alattyán)

A szovjet csapatok 1944. november 12-én vonultak be Alattyánra, akik rekviráltak és a munkaképes lakosokat kényszermunkára kötelezték a jánoshidai ideiglenes repülőtér építésénél. A világégés alattyáni hősei, polgárai, valamint az elhurcolt 23 zsidó áldozat emlékére 1991. november 21-én állítottak emlékművet.

Zákai

Z. Balázs szarvaskői várnagy I. Ferdinandtól 1553-ban Alattyánban, Burán nyer birtokrészeket. (O. L. Bécsi K. K. III. 116.)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Verebélyi

A XVII. század elején Farmoson, Bodon, Alattyánban birtokos

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Váczy

A nemeslevelet II. Ferdinandtól 1636. évi febr. 1-én V. Mátyás, neje Gyöngyösi Ilona, fiai György és István, unokatestvére Péter, ennek neje Jászberényi Piroska kapták s Füleken tartott közgyülésében vármegyénk hirdette ki.
Ács, Fokorú Szászberek pusztákban volt valami birtokrésze.
Mátyás Százbereken lakott, György és István nevű fiai pedig, mint a táblán látható, már Jászalsószentgyörgyön laktak.

http://vfek.vfmk.hu/00000108/255.htm

Tahy

(tahvári és tarkeői)
Pestvármegye régi nevezetes birtokos családja, mely nevét Tahi pusztától vette.
Tahi másk. Talócz nevet viseltek már 1442-ben János auranai perjel és testvére Máté, Dalmáczia bánja, a kik Ulászló alatt a várnai csatában estek el.

Tartalomátvétel