Cibakháza

Gácsi Mihály (1923-1987)

Budapesten született 1926. augusztus 10-én, ám kora gyermekkora Cibakházán telt nagyszüleinél. Szabadiskolában, majd a Képzőművészeti Főiskolán tanult. Mesterei: Domanovszky Endre, Hincz Gyula, Koffán Károly.
 
1956-ban telepedett le Szolnokon, s a Művésztelep lakója volt csaknem két évtizeden át. Kostyál László művészettörténész szerint „Szolnokon Gácsi legenda volt, utolérhetetlen adomázó, minden iránt nyitott, bővérű humorral megáldott, ugyanakkor karakteres egyéni stílussal is bíró bohém figura.

Kovács Károly (1872-1932)

Kovács Károly 1872. július 18-án született Cibakházán. Apja Kovács László állatorvos, földbirtokos volt. Édesanyja Simon Karolina. A szolnoki gimnáziumban tett érettségit.
1893 és 1894 között a cs. és kir. 68. gyalogezredben egyéves önkéntes szolgálatot teljesített. 1895 elején tartalékos hadapród gyalogos, címzetes őrmesterként kezdte meg működését a csendőrségnél, majd a II. csendőrkerület karánsebesi szakaszára helyezték szakaszparancsnoknak, majd kerületi segédtiszt (1897-1899). II. csendőrkerület, temesvári szakasz, szakaszparancsnok (1899-1901). III. csendőrkerület (1901-1907), II.

Both Ödön (1924-1985)

Both Ödön 1924. január 16-án született Cibakházán. 1951-ben szerzett diplomát a szegedi egyetem jog- és államtudományi karán. 1964-ben kandidált.
1965 és 1985 között a József Attila Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karána tanszékvezetői tisztséget töltött be. Tagja volt a Magyar Jogász Szövetségnek és a Magyar Történelmi Társulatnak. Főbb kutatási területe a magyar alkotmányfejlődés története, különös tekintettel a szabadságjogokra.

Szarvas András emléktáblája (Cibakháza)

2013. december 15-én, adventi püspöki szentmise után szentelte fel dr. Beer Miklós katolikus püspök a tragikusan elhunyt Szarvas András (-2013) plébános tiszteletére emelet emléktáblát a plébánia falán. A támogatók nevét az emléktábla hátoldalán elhelyezett névsor tartalmazza.

Forrás:
Egyházi hírek = Cibaki hírek 21. évf. [6.] sz. (2013. november - december) p. 7.
J. Zs. [Joó Zsuzsa]: Emléktáblát avattak az elhunyt atya emlékére = Új Néplap 24. évf. 301. sz. (2013. december 28.) p. 3.

Aranyi Márk

Aranyi Márk honvéd százados 1849. február 24-én Cibakházánál katonáival ő szabadította ki a fogságba esett Leiningent. Világosnál tette le a fegyvert.

Forrás:
Bona Gábor: Kossuth Lajos kapitányai. In: Budapest : Zrínyi Kiadó, 1988.

Tartalomátvétel