Csépa

Bazsó Ernőné (1941-2015)

1941-ben a felvidéki Tornócon született. A háborús események sodorták családját megyénkbe. Martfűn, Csépán, Kunszentmártonban lakott és tanult. 1964-ben szerzett diplomát az Egri Tanítóképző Főiskolán.
A fiatal biológia-földrajz-mezőgazdasági ismeretek tanára a tiszaföldvári Hajnóczy József Gimnáziumban állt először katedrára. Három év után szintén pedagógus férjével 1967-ben Jászboldogházára költöztek. 1985-ben miniszteri dicsérettel, majd 1996-ben Pedagógus Szolgálati Emlékéremmel ismerték el több évtizedes munkáját.

Kanyó-kereszt (Csépa)

A beton talapzaton álló feszületet, a rajta található feliratok tanúsága szerint, 1899-ben állított Kanyó gergely, és az önkormányzat 2002-ben újítatta fel. A keresztre feszítetett Jézus lábánál  Mária fémből öntött alakja, amely a kigyó által körbetekert földgömbön áll.

Urbán-kereszt (Csépa)

Csépa külterületén található kőkeresztet 1910-ben magánszemély adományából emelték. 2002-ben a csépai önkormányzat felújította a díszes posztamensen álló feszületet. Jézus lábánál Mária kőből faragott alakja látható.

Temetői kálvária (Csépa)

A temetőben található 14 stációból álló kálvária, amelyet egy feszület zár le. A temetői főút mentén két oldalt álló stációk síremlékek is egyben. Az útról láthatók az üveggel fedett, aranyra festett terrakotta domborművek.

Országzászló (Csépa)

A Millenniumi ünnepségsorozat alkalmából felavatott parkban állították fel 2001-ben az Országzászlót.

Csépa

(Kósa Károly felvétele - VFMKMI)

Forrás:

Szentháromság szobor (Csépa)

A szakrális alkotás 1999-ben helyi védettséget kapott, és a Millenniumi ünnepségsorozat keretén belül felújjították. A Szentháromságot jelképező kompozicíót tartó oszlopban fülke található Mária-szoborral.

1. világháborús emlékmű (Csépa)

A Nagy Háború helyi hősi halottai emléke előtt tisztelgő szobrot 1934-ben avatták fel a temető melletti parkban. A műkő talapzaton Vass Viktor szobrászművész 2 méter magas bronzból készült alkotása látható: a zászlót és kardot tartó katona. A műkő posztamens két oldalán a helyi áldozatok neve olvasható. Azt itt szereplő 172 nevet tartalmazó névsor azonban nem teljes.

Evangélikus templom (Csépa)

A 18. században újra benépesülő településre nagy számban római katolikusok érkeztek, de protestáns vallású is akadt köztük. A 19. század elején a csépai lakosság mintegy 5 %-a volt evangélikus, akik nem rendelkeztek önálló templommal. Csak más településekre utazva jutottak el az istentiszteletekre. Csépa 1840 óta a szentesi evangélikus egyház filiája. Onnan járt ki évente két alkalommal a lelkész. Az evangélikus imaház 1853-ban, a templom 1889-ben épült a a Viola és a Rákóczi Ferenc utca kereszteződésében.

Református templom (Csépa)

A lakosság 1-2 % református volt református a 19. század elején, így kezdetben más településekre járva jutottak el az istentiszteletekre. Majd Tiszasasról járt lelkész évente egy-két alkalommal Csépára. A keresztélést, az esketést és a temetést továbbra is a katolikus pap végezte. Amikor 1889-ben megépült az evangélikus templom (Rákóczi út) a reformátusokkal közösen használták, amíg 1907-ben a felekezet saját templomot nem épített (Béke út)

Római katolikus templom (Csépa)

A község első templomát, az újratelepítés után, 1729-ben építették Szent Jakab apostol tiszteletére. A 18. századi templom még vályogból épült fel. 1797-ben téglából új templomot emeltek, már téglából. A barokk stílusú templom orgonája műemlék értékű. A templomot az 1940-es években elején renoválták. A toronysisakot és a templom előtti kerítést később újították fel.

Tartalomátvétel