Emlékművek

Emlékhely (Karcag)

2018. június 22-én avattak emlékhelyet a Kátai Gábor Kórház díszudvarán az egészségügyi intézmény új épület fennállásnak 50. évfordulója alkalmából. A Semmelweis-napi ünnepség keretében leleplezett emlékmű egyik oldalán a kórház egykori igazgatói, a másikon a 49 Kátai-díjban részesült egészségügyi dolgozó neve és a kórház története olvasható.

Az emlékhely alkotója Györfi Sándor helyi szobrászművész.

Forrás:

Inconnu emlékoszlop (Szolnok)

A Szolnoki Művésztelepen 2018. május 1-jén avattak emlékoszlopot Inconnu művészeti csoport tiszteletére. Az emlékjel állítására a civil közösség megalakulásának 40. évfordulója alkalmából került sor. 1978. május első napján Bokros Péter (1957-2017), Molnár Tamás grafikusok, Csécsei Mihály, Morva Ibolya, Mészáros Bánk, Sípos Mihály, Kovács Miklós Szolnokon szerveződtek össze, hogy a klasszikus művészeti ágakban bemutassák alkotásaikat.

Gettó Emlékkő (Szolnok)

2018. április 16-án, a Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapja alkalmából, emlékkövet avattak Szolnokon a Hild téren. E helyen volt egykor a városban kialakított zsidógettó.

1944-ben a német megszállást követően összegyűjtötték a zsidókat. A megyeszékhelyen a belvárosban a Csarnok utcában alakították ki számukra egy kerítéssel zárt területet, ahol közel 1200 embert zsúfoltak össze.

Történelmi emlékpark (Fegyvernek)

A 4. sz. főút mellett Fegyverneken egy parkos területen emlékparkot alakítottak ki. A település önkorményzata 2012-ben döntött a park lértehozásáról. A kialakítási helyszínrajzot Horváth Ferenc építész készített el. Az emlékparkban az országzászló és Fegyvernek  történelmi eseményeit megörökítő kapuk lettek elhelyezve.

2018-ban új tájékoztató táblák kerültek a betonkapukra. Négy nyelven is olvasható feliratok a telepüés múltjába nyújtanak betekintést.

Székelykapu (Karcag)

A reformáció 500. évfordulója alkalmából székelykaput állítottak a karcagi Református Nagytemplom kertjében 2017. október 31-én. Az emlékjelet a Kovászna megyei Torja Református Egyházközség adományozta a városnak, amelyet Pető Sándor faragómester készített.

A kapu a földi motívumokon keresztül a a két gyülekezeti életének összefonódását érzékelteti. 

Tartalomátvétel