Hidak

Hármas-Körös-híd (Kunszentmárton)(1975)

A 44. számú főút Kunszentmártont elkerülő szakaszán 1975-ben épült a vasbeton híd. Ez volt Magyarországon az első szabadon felszerelt feszített vasbeton híd. A helyszínen előregyártott, 22-26 tonnás elemekből a pillérektől kiindulva két irányba mérlegszerűen történt a szereleés. Az egyes elemek utófeszítéssel lettek rögzítve. A három főnyíláshoz (36+72+36 m) csatlakozóan három 24 méter nyílású ártéri hídrész is épült.

Tiszavirág híd (Szolnok)

A Pont-TERV tervei alapján 2011-ben készült el  Szolnokon a gyalogos és kerékpáros híd a Tisza felett. A 186 méter hosszú, két kifeké dőlő 120 méter nyílású, 60 fokos szögben dőlő ívszerkezetű híd teljes hossza 450 méter. Az 1300 méter átmérőjű csőszerkezet gyártása, szerelése különleges feladat volt.

Vasúti híd (Tiszafüred)

1891-ben épült rácsos híd a vasúti forgalom számára a Tisza felett Tiszafüred és Proszló között. Később a közúti forgalmat is átvezették.

1944 szeptemberében repülőbombák két nyílását tönkretették. 1947-ben építették újjá.

Tiszafüred

Hortobágy-Berettyó híd (Túrkeve)

1929-től 1944-ig egy háromnyílású híd állt a Hortobágy-Berettyó felett. Karcsú pillérei elpusztultak. Így 1947-ben egy könnyű, kézzel szerelhető egynyílású Herbert-hidat emeltek. Az ideiglenesnek szánt "hadihíd" közel 50 évig szolgálta az átmenő forgalmat.

1996-ban egy REM jelzésű hadihíd-felszerkezettel újjáépítették a hidat.

Forrás:

Margit híd (Jászberény)

A Szent Imre herceg úti kőhíd ötnyílású volt. 1944-ben a németek felrobbantották Jászberény kőhídjait. Az Oláh híd, későbbi nevén Margit híd is megsérült. Négy nyílással állították helyre, majd 1963-ban lebontották.

Forrás:

Emlékoszlop (Kenderes)

Kenderes-Bánhalma határában az egykori Kakat-ér medre felett 1723-ban háromnyílású, kb. 12 méter nyílású nagy boltozatú kőhidat emelt a kamarai mérnök, Fortunato di Prati. A 18. században a Kakat még igen komoly természeti akadályt jelentett az utazók számára. Az újjáépített Sóút egyik fontos átkelőhelye volt Bánhalma. A Rákóczi-szabadságharc leverlése után 1736-ban az itt élő emberek állítottak emlékoszlopot a híd egyik oldalán.

Zsámbékos dűlő hídja (Jászberény)

A Jászberényről Dormándra vezető úton több boltozott híd is állt a történelem folyamán. Közülük a legnagyobb a Zsombékos dűlő hídja 8, 5 méter széles nyílásával. Rossz állapota miatt mára elbontották.

Forrás:

Tisza-híd (Tiszafüred)

Az Örvény átkelőhely a Tiszán már az Árpád-korban is fontos volt, mert két fontos főútvonalat kötött össze: Debrecen -Erdély, valamint az Eger-Kassa közötti országutakat. A török hódoltáság alatt a rév vámbevétele csökkent. A török kiűzése után annak ellenére, hogy a postaút elkerülre a Poroszló-Örvény közti részt, a komp jelentősége nőtt.

Hármas-Körös-híd (Kunszentmárton)(1925)

Kunszentmártonnál a folyón való átkelőhely révjogát Mátyás király 1469-ben adományozta a Jenei családnak. Már a 18. század végén szorgalmazták, hogy a Hármas-Körösön híd épüljön. 1805-ben megérkezett a nádor engedélye, 1806-ban készült el a szolnoki Tunkel Ferenc ácsmester építette fahíd. 1834-ben pedig szintén a szolnoki mester építette át immár 11 cölöpjáromból a 120 méter hosszú és 7 méter széles hidat. Ezen a hídon át érkezett Kunszentmártonba gróf Széchenyi István 1845. október 13-án.

Tisza-híd (Szolnok)(1852)

1562-ben épült cölöpjármos tölgyfahíd Szolnoknál a Tisza felett, melyet a várat elfoglaló törökök emeltek. 1685-ben a kivonuló oszmán csapatok felgyújtották a szerkezetet. A Magyar Kamara1692-ben építette újjá. Sajnos a Rákóczi-szabadságharc alatt is súlyos károk érték a hidat. 1716-tól 1739-ig állt fenn az újabb fából készült híd, amely a város is elpusztító tűzvész martaléka lett. Az 1817-re újjáépített hidat 1844-ben a jeges ár rongálta meg. A híd javítása a következő év végére készült el.

Tartalomátvétel