Jánoshida

Kopjafa (Jánoshida)

1848 és 1956 évszámokkal díszített kopjafa, melyet 1991-ben állított a település a forradalmi események emlékére.

Jánoshida

Zagyva-híd (Jánoshida)

A település 1426-ban vámhely volt. Régi hídjáról kapta nevét. Fahídjának fenntartása sok gondot okozott, így 1934-ben Szarvas Ferenc és  Waldemann mérnök tervei alapján vasbeton hidat kapott a település. A cölöpalapozású, kétnyílású (2x17 m), négyfőtartós híd 4,8 méter széles.

2. világháborús emlékmű (Jánoshida)

1944. november 12-én hallgattak el a fegyverek a településen. 1990. november 11-én avatták fel a világégésben odaveszett jánoshidai lakosok emlékfalát, mely Sebők Imre szobrászművész, Csorba Katalin és Pallag Zsuzsa társalkotása. A terméskőből készült talapzatra épített márványtáblán a helybeli háborús áldozatok neve olvasható.

Recsky

(recski és derecskei)
A családnak nevet adó Recsk helységnek már a XIV. század derekán birtokában voltak R. László fia Miklós comes, Marczel fia Farkas és Mihály fia András.
1427. évben R. Tamás - ki előzőleg már Utason, Sároson, Eperjesen és Dobfenéken is földesúr volt - és fiai Pál, Miklós és Tamás zálogba vették figei Csathó László fia Miklós péterfalvi és domaházi birtokrészeit.
Az emlitett Miklós 1447.

Penz

Honfiusitott család
Az 1697. évi márcz. 9-én Penz Kristóf egri kamarai prefektus, neje Kettner Mária Terézia, gyermekei Ferencz-József, János-Antal, Johanna-Erzsébet és Borbála-Terézia javára adományozott indigenatusi kiváltságlevél kihirdettetett 1698. évben.
Feltalálható Pestmegye levéltárában.
(1698. év 74. jkl.) 1698. évben János egerbaktai, jánoshidai, alattyáni, jenői [Tiszajenő?], pázmándi birtokos.
Czímer: K. K. XXIV. 256., 320.

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Tartalomátvétel