Jászalsószentgyörgy

Törőcsik János (1821-?)

1821-ben született Jászalsószentgyörgyön. 1842-től a 12. Nádor huszárezrednél szolgált, Csehországban. 1849 elején megszökik, és csatlakozik a magyar honvédséghez. A Kazinczy hadosztály tagjaként, mint hadnagy tette le a fegyvert Zsibón. 1849. december 17-én a 7. huszárezredbe sorozták be. 1852 végén bocsátották el.

Forrás:
Besenyi Vendel: Akikre eddig nem emlékeztünk = Redemptio 13. évf. 5. sz. (2006. október) 4-6. pp.

Pokorny Imre (1819-?)

Pokorny Imre 1819-ben született Jászalsószentgyörgyön. Eredeti foglalkozása mézeskalácsos volt. 1838-tól a 37. gyalogezrednél szolgált. 1848-ban ezrede nagyváradi nevelőintézetében felügyelő. Az intézet személyzetével csatlakozott a magyar honvédséghez. 1849-ben hadnagy és kiképző a hódmezővásárhelyi újonctelepen. 1850. októberében besorozták régi ezredéhez. 1851. április 25-én bocsátották el.

Forrás:
Besenyi Vendel: Akikre eddig nem emlékeztünk = Redemptio 13. évf. 5. sz. (2006. október) 4-6. pp.

Juhász József (1817-?)

Juhász József 1817-ben született Jászalsószentgyörgyön. 1837-től a 9. Miklós huszárezred katonája. Alakulata 1848 októberében csatlakozott a magyar honvédséghez. Őrmester, majd hadnagy az összeomlásig. 1848. december 17-én besorozták a 3. huszárezredbe. 1857-ben tizedesként szerelt le.

Forrás:
Besenyi Vendel: Akikre eddig nem emlékeztünk = Redemptio 13. évf. 5. sz. (2006. október) 4-6. pp.

Nepomuki Szent János-szobor (Jászalsószentgyörgy)

A Fő utcában az 1765-ben felállított Nepomuki Szent János-szobor. A szakrális barokk műemlék egy szépen formált íves talapzatra emelték a kezében keresztet tartó, reverendában, karingben, fején birettával ábrázolt szent alakját.

A Vízi család által a 18. században emelt, 1811-ben felújított szobor egy, a főutcáról nyíló, a Zagyva partjához közel álló közbe helyezték át.

Forrás:

Római katolikus templom (Jászalsószentgyörgy)

1703-ban már állt egy kis templom Jászalsószentgyörgyön, amelyet osztrák csapatok égettek fel a Rákóczi-szabadságharc alatt. Az 1710-es években újjáépítették az egyházat, amelynek Szent György volt a védőszentje. Azonban az évtizedek alatt a templom boltozata megrepedt. Az új templom 1790 és 1793 között épült barokk stílusban, melynek építője Rábel Károly volt. 1791-ben, amikor még csak a falak álltak, szentelte fel a templomot Nagy Gábor jászapáti kerületi esperes a Szentháromság tiszteletére. Az egyhajós templom tornya a főhomlokzat fölé emelkedik.

Tartalomátvétel