Jászberény

Koha Csaba (1946-1991)

Koha Csaba Szegeden tanult, majd Debrecenben dolgozott az Alföldi Vendéglátóipari Vállalatnál. 1971-ben került a jászberényi Hűtőgépgyár üzemi konyhájának élére.  Nevéhez fűződik a Lehel Gyöngye Étterem létrehozása. Beindította libamáj-libazsír-libatepertő üzletét. A mesterszakács szakmai tevékenységével jelentős szerepet Jászberény gasztronómiai életében. Nemcsak a majolika edényben tálalt sült libamáj, hanem az általa alkott pandúrgulyás is híressé tette Jászberényt.

1991. december 1-jén hunyt el.

Donáth Ferenc-emléktábla (Jászberény)

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója tiszteletére emeltek emléktáblát Donáth Ferenc (1913-1986) agrárközgazdász a jászberényi Lehel Gimnázium falán.

Az avatási ünepséget megtisztelte jelenlétével Donáth László evangélikus lelkész, Donáth Ferenc egyik fia is.

Forrás:

Kiss Erika: 1956 emlékezete Jászberényben - konferencia - emléktábla avatás = Redemptio (2016.12.): 16-17.

Farkas Ferenc (1931-2015)

Jászapátin született 1931 novemberében. Gyermekkorát a jásziványi tanyavilágban töltötte, ott járt elemi iskolába is. A jászapáti gimnáziumba 1944 őszén íratták be, az érettségi vizsgát 1952-ben tette le. A szegedi egyetem magyar–német tanári szakán szerzett diplomát.

Rohonczy Andrea (1940-1992)

Rohonczy Andrea 1940. július 18-án született Jászberényben. Édesanyja Kisnémet Julianna, édesapja Rohonczy Pongrác Emil. Tanulmányait a Jászberényi Központi Római Katolikus Általános Iskolában kezdte, majd a Lehel Vezér Gimnáziumban érettségizett. A Pécsi Pedagógiai Főiskola ének-történelem szakán diplomázott 1961-ben.

Orosz István (1969-2016)

Orosz István 1969. december 13-án született Jászberényben. Jászdózsán végezte általános iskolai tanulmányait, a jászberényi Lehel Vezér Gimnáziumban érettségizett. A szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán szerzett matematika-földrajz szakos diplomát, amelyet később számítástechnika szakos középiskolai tanár oklevéllel is gyarapított. A Szegedi Egyetem Holland-Magyar Közoktatásvezuető-képző Intézet közoktatás vezetői képzésében is részt vett.

Török Aladár (1862-1918)

Török Aladár 1862. július 4-én született Budapesten. Szülei római katolikusok voltak, szili Török Imre (1823-1897) birtokos és Felső-Eőri Pyerker Róza (1830-1916). Török Aladár 1893-tól Jászberényben élt. A helyi sajtó 1894-ben közreadta, hogy a nőegyleti juniálison Török Aladár hadnagy a belépőt felülfizette, azaz támogatta a rendezvényt. Amikor Jászberényben 1895-ben megházasodott, unitárius vallásúnak van feltüntetve.

Kele István (1881-1959)

Kele István Karcagon született 1881-ben.
1905-ben szentelték fel pappá. Emődön, Kenderesen, Dévaványán káplán, Miskolcon hitoktató káplán, majd Egerben kar káplán volt. 1909–1923 között az egri papnevelő intézet tanáraként szolgált. 1918–1923-ig az egri jogakadémián is tanított.

Jenes András (1891-19??)

Jenes András (1891. Pusztamonostor – 19?) Független Kisgazdapárt (ellenzéki) politikus 1891-ben Pusztamonostoron született szegény, mezőgazdasági munkáscsaládban. A hat elemi elvégzése után egy ideig alkalmi mezőgazdasági munkákból élt. Később mezőgazdasági vállalkozásaival alapozta meg vagyonát, 1921-ben már 120 katasztrális holdas birtokot bérelt, 1922-ben pedig már 50 katasztrális holdas saját földterületet is vásárolt. Az 1920-as évek közepén – az újabb bérletekkel együtt – már 350 katasztrális holdon gazdálkodott.

Márkus József (1848-192?)

Márkus József (Jászárokszállás 1848–1920-as évek) édesapja Márkus József (1827–1901) az 1880-as években főbíró volt Árokszálláson. Gimnáziumi tanulmányait és a jogi tanfolyamot is Egerben végezte. 1873-ban letette az ügyvédi vizsgát, és a jászberényi királyi törvényszék írnoka lett. Ugyanekkor szülővárosában ügyvédi irodát is nyitott. 1874-től Jászárokszállás város tiszti ügyészévé és a közbirtokosság jogtanácsosává választották.

Sárközy kereszt (Jászberény)

A jászberényi Szent Imre herceg út 39. sz. ház előtt található parkosított területen álló feszületet 2016-ban újították fel a városi önkormányzat közreműködésével. Az 1900-as évek elején Sárközy Mihály és Pesti Klára állította kőkereszet 2016 őszén Szántó József apát szentelte fel újra.

Forrás:

Banka Csaba: Szentelés = Új Néplap (2016.10.25.): 4.

Tartalomátvétel