Jászboldogháza

Szent Vendel szobor (Jászboldogháza)

Jászboldogházát Szent Vendel falujának is nevezik. A kiterjedt tanyavilágban élő pásztorok védőszentjének három szobra is volt a település határában: a tápiói, a csíkosi és a jakabi.

Szécsi Pálné Bajor Ilona (1939-2017)

Szécsi Pálné a Faluszépítő Egyesület és az Ezüstkor Nyugdíjas Egyesület tagja volt.

A közösségért végzett önzetlen tevékenységét 2008-ban Jászboldogháza Községért kitüntetéssel ismerte el szeretett szülőfaluja.

Forrás:

Papp Izabella: Szécsi Pálné Bajor Ilonára emlékezünk = Boldogházi HÍrek (2017.11.): 8.

Berkó Imréné (1937-2017)

1937. február 7-én született Szolnokon. Általános iskolai tanulmányait Tószegen végezte, majd a Zirzen Janka Állami Általános Tanítóképzőben érettségizett 1956-ban.

Csergő Ervin (1962-2017)

Csergő Ervin 1962. november 25-én született Gyergyószentmiklóson. 1989. június 25-én szentelték pappá Gyulafehérváron. 1989-től 1990-ig Temesvár-Erzsébetvárosban volt káplán, majd 1990-91-ig Temesvár-Fratelián teljesített szolgálatot. 1991-93 között volt káplán Arad belvárosában. Innen helyezték Padovába, ahol mint minorita novícius szolgált 1993-1994 között. 1994-től 2002-ig Aradon Belvárosi plébános, 2002-ben Szegeden Felsővárosi szerzetesi pap, 2002-től 2003-ig Egerben Szent Antal templom plébánosa, 2003-2005 között Miskolcon minorita plébános.

Pintér Pál (1895-1977)

Jászberényben született 1895-ben, és 1919-ben szentelték pappá. Detken, Arlón, Bodonyban, Kunszentmártonban, Miskolcon káplán, majd Rakamazon, Büdszentmihályon, Tibolddarócon plébános volt. Nádudvaron 1941-től volt plébános.

Almási Péter (1910-1981)

Jászboldogháza önálló község első megalakult testületében pénztárnoknak választották. 1950. október 22-i tanács választást követően 51 tanácstag döntött a falu sorsáról. A november 4-i alakuló ülésen Almási Pétert választották meg első számú vezetőnek, ő lett a VB elnök (tanácselnök). Csak rövid ideig volt vezető, egy év után mást neveztek ki. Munkássága alatt megkezdődött a község villamosítása, és TÜZÉP-telep létesült.

Forrás:

Konkoly Béla (1919-1986)

Jászboldogháza önállóvá válásának egyik fő kezdeményezője, az első képviselő-testületben törvénybíró, a Termelési Bizottság elnöke. 1948-ban kulákká nyilvánították, többször megbüntették, meghurcolták, de nem adta fel. A közért, a közösségért dolgozott.

Matók István (1948-2006)

1985-ben választották Jászboldogháza tanácselnökének, majd a rendszer váltás után 3 ciklus alatt polgármesterként volt a község elsőszámú vezetője. Munkássága 17 évében nagyon sok minden történt a falu életében. Megépült a nagy tornaterem, javult a helyi telefonellátás, utak, utcák többsége szilárd burkolatot kapott. A temetőben lévő ravatalozót hűtőkamrával látták el, megtörtént a gázellátás kialakítása, közintézmények fűtés korszerűsítése. Autóklub mini műszaki állomás, vízmű épült, megkezdődött az intézményes szemétszállítás.

Nagy János (1884-1953)

Nagy János (1884-1953) Jászboldogháza község alapító főbírója volt 1946 és 1948 között. Az általa vezetett testület szervezte meg a közigazgatást. Önálló plébániát, anyakönyvi kerületet, temetőt létesített.

Síremlékén a következő Juhász Ferenc idézet olvasható: „Ha kell, hát százszor újrakezdjük, vállalva ezt a legszebb küldetést.”

Forrás:

Nagy András (1928-2008)

Nagy András 1954 óta választott képviselő volt Jászboldogházán. Előbb az oktatási és kulturális bizottság tagja, majd 1958-ban elnökhelyettes, VB titkár. Ezekben az időkben kezdődött a közlekedés fejlesztése, járdák építése. Átadásra került a sportpálya, megnyílt az első önkiszolgáló bolt, óvoda létesült, új kéttantermes iskola épült nevelői lakással. 1963-tól mint vb-elnök (tanácselnök), elsőszámú vezetője a községnek. Ez évben a legnagyobb kihívást az árvíz jelentette.

Tartalomátvétel