Jászboldogháza

Pintér Pál (1895-1977)

Jászberényben született 1895-ben, és 1919-ben szentelték pappá. Detken, Arlón, Bodonyban, Kunszentmártonban, Miskolcon káplán, majd Rakamazon, Büdszentmihályon, Tibolddarócon plébános volt. Nádudvaron 1941-től volt plébános.

Almási Péter (1910-1981)

Jászboldogháza önálló község első megalakult testületében pénztárnoknak választották. 1950. október 22-i tanács választást követően 51 tanácstag döntött a falu sorsáról. A november 4-i alakuló ülésen Almási Pétert választották meg első számú vezetőnek, ő lett a VB elnök (tanácselnök). Csak rövid ideig volt vezető, egy év után mást neveztek ki. Munkássága alatt megkezdődött a község villamosítása, és TÜZÉP-telep létesült.

Forrás:

Konkoly Béla (1919-1986)

Jászboldogháza önállóvá válásának egyik fő kezdeményezője, az első képviselő-testületben törvénybíró, a Termelési Bizottság elnöke. 1948-ban kulákká nyilvánították, többször megbüntették, meghurcolták, de nem adta fel. A közért, a közösségért dolgozott.

Matók István (1948-2006)

1985-ben választották Jászboldogháza tanácselnökének, majd a rendszer váltás után 3 ciklus alatt polgármesterként volt a község elsőszámú vezetője. Munkássága 17 évében nagyon sok minden történt a falu életében. Megépült a nagy tornaterem, javult a helyi telefonellátás, utak, utcák többsége szilárd burkolatot kapott. A temetőben lévő ravatalozót hűtőkamrával látták el, megtörtént a gázellátás kialakítása, közintézmények fűtés korszerűsítése. Autóklub mini műszaki állomás, vízmű épült, megkezdődött az intézményes szemétszállítás.

Nagy János (1884-1953)

Nagy János (1884-1953) Jászboldogháza község alapító főbírója volt 1946 és 1948 között. Az általa vezetett testület szervezte meg a közigazgatást. Önálló plébániát, anyakönyvi kerületet, temetőt létesített.

Síremlékén a következő Juhász Ferenc idézet olvasható: „Ha kell, hát százszor újrakezdjük, vállalva ezt a legszebb küldetést.”

Forrás:

Nagy András (1928-2008)

Nagy András 1954 óta választott képviselő volt Jászboldogházán. Előbb az oktatási és kulturális bizottság tagja, majd 1958-ban elnökhelyettes, VB titkár. Ezekben az időkben kezdődött a közlekedés fejlesztése, járdák építése. Átadásra került a sportpálya, megnyílt az első önkiszolgáló bolt, óvoda létesült, új kéttantermes iskola épült nevelői lakással. 1963-tól mint vb-elnök (tanácselnök), elsőszámú vezetője a községnek. Ez évben a legnagyobb kihívást az árvíz jelentette.

Község alapításának emléktáblája (Jászboldogháza)

A BoldogBT Egyesület kezdeményezésére Jászbolodgháza község megalakulásának 70. évfordulója alkalmából avatták emléktáblát a községháza falábn.

Forrás:

Besenyi Vendel: Emléktábla a községháza falán = Boldogházi Hírek (2016.09.): 7.

Gátfalvi Mihály (1925-2016)

Gátfalvi Mihály 1925. május 12-én született Kiskunfélegyházán. A tanítóképző elvégzése után előbb Jászdózsára, majd 1952-ben Sóshidára került.1956 után a központi iskola igazgatójának nevezték ki. 1958-tól visszatért Jászdózsára, ahol több mint harminc évig tanított. Mint történelem szakos tanár több helytörténeti kutatásban is részt vett.

Forrás:

Veliczkyné Koncsik Ilona: Búcsú Gátfalvi Mihálytól= Boldogházi Hírek (2016/1): 10.

Szabó Sándor (1923-2015)

Szabó Sándor 1958-tól 1963-ig tanított az alsóboldogházi tanyasi iskolában. 2015. december 18-án hunyt el 92 éves korában. A Miskolc-hejőcsabai temetőben helyezték örök nyugalomra.

Forrás:

Papp Izabella: Búcsú Szabó Sándortól = Boldogházi Hírek (2016/1): 10.

Bazsó Ernőné (1941-2015)

1941-ben a felvidéki Tornócon született. A háborús események sodorták családját megyénkbe. Martfűn, Csépán, Kunszentmártonban lakott és tanult. 1964-ben szerzett diplomát az Egri Tanítóképző Főiskolán.
A fiatal biológia-földrajz-mezőgazdasági ismeretek tanára a tiszaföldvári Hajnóczy József Gimnáziumban állt először katedrára. Három év után szintén pedagógus férjével 1967-ben Jászboldogházára költöztek. 1985-ben miniszteri dicsérettel, majd 1996-ben Pedagógus Szolgálati Emlékéremmel ismerték el több évtizedes munkáját.

Tartalomátvétel