Jászboldogházát Szent Vendel falujának is nevezik. A kiterjedt tanyavilágban élő pásztorok védőszentjének három szobra is volt a település határában. A tápiói határrészben 1935-ben felállított Vendel-szobrot, az ezredforduló környékén a millenniumi ünnepségsorozat keretén belül felújították, és Jászboldogháza központjában, a római katolikus templom közelében helyezték el. A Szent Vendel-szobor ünnepélyes újraavatásra Vendel napján, 2000.

A jászboldogházi neobarokk plébániatemplomot 1930-ban szentelték fel a Szent Család tiszteletére, amelyet 1939-ben bővítettek ki. A Szent Családot ábrázoló főoltárkép Antal Sándor festőművész alkotása. A templombelső festést Takács István mezőkövesdi mester készítette. A boltozaton: a hét szentség szimbólumai; az oltárkép felett: a Szentháromság; két oldalt pedig a négy evangélista alakja látható. Váradi Miklós rákospalotai orgonaépítő munkája az 1933-ban emelt eklektikus stílusú orgona.

A háborús események Jászboldogházát is érintették. Polgári áldozatok vesztették életüket aknarobbanások és belövések során. A katonák beszállásolása miatt súlyos károk keletkeztek a középületekben is. A jászboldogházi lakosok adományaiból készített emlékművet 1990. augusztus 5-én - a helyi templombúcsú napján - leplezték le a templomkertben. A kőfalba épített dombormű Sebők Imre szobrászművész alkotása. A dombormű két oldalán álló márványtáblákon olvasható a 47 helyi áldozat neve.

A községháza előtti parkban áll az 1848/49-es forradalomnak és szabadságharcnak emléket állító kopjafa.

(Kósa Károly felvétele - VFMKMI)

A nagyközségi önkormányzat épületén található centenáriumi márványtábla.

(Kósa Károly felvétele - VFMKMI)