Jászdózsa

Rusvay kereszt (Jászjákóhalma)

A jászdózsai út melletti keresztet 1923-ban állították. Rajta szerepel, hogy egy konkrét esemény emlékére készült: AZ ISTEN NAGYOBB DICSŐSÉGÉRE A KERESZTET A HŐSI HALÁLT HALT ISTVÁN FIÁNAK EMLÉKÉRE ÁLÍTTATTA A HŰSÉGES TESTVÉR ANNUSKA LEÁNYA TÁMOGATÁSÁVAL ÖZV. RUSVAY ISTVÁNNÉ VASS MÁRIA 1923 OROSZ FOGSÁG RAGADOTT EL TÖLLÜNK NYUGODJ BÉKÉBEN A TÁVOLBAN N. J.12

Tragikus fordulat, hogy valamikor az 1930-as években ugyanennek a családnak egy lánytagját a közeli kukoricásban meggyilkolta egy dózsai ember, mert nem akart hozzá menni feleségül.

Orosz Mihály (1905-19??)

Orosz Mihály (1905. Jászdózsa – 19?)  középiskolai tanulmányait Jászapátin végezte, majd Budapesten, a Pázmány
Péter Tudományegyetem bölcsészkarán kapott diplomát. Sopronban, a főreál iskolában, mint matematika-fizika szakos tanár kezdte pályáját 1933-ban.
A Hungarista Mozgalomhoz 1938-ban csatlakozott. Főként az állástalan diplomások helyzete és szociális kérdések foglalkoztatták. Soproni állását elveszítette, a korabeli sajtóhírek szerint szélsőséges nézetei miatt. Visszatért Jászdózsára, s állítása szerint házi tanítóként működött rövid ideig.

Imre Lajos (1930-1970)

1930. január 31-én született Jászdózsán. Szülei Imre Lajos (1897–1967) és Bollók Mária Piroska. A negyedik elemi osztályt Jászdózsán végezte, majd édesapja kívánságra a kőszegi katonai középiskola tanulója lett. A gimnázium ötödik osztályát már Jászapátiban végezte el 1948-ban.

Nagy János (1924-)

1924. március 10-én született Jászdózsán. A budapesti és a debreceni egyetemen, valamint a szegedi főiskolán is végzett felsőfokú tanulmányokat. Magyar, orosz és német szakos középiskolai tanárként került Szolnokra. A MDP Szolnok Megyei Bizottságában kezdett el dolgozni Mezőtúron és Szolnokon. Később a Szolnok megyei Néplap felelős szerkesztője lett.

Gulyás Erzsébet (1951)

1951-ben született Jászdózsán. 1972-től lett munkatársa a jászberényi Városi Könyvtárnak. Az olvasószolgálat csoportvezetője, majd az intéztmény igazgató-helyettesi posztját töltötte be nyugdíjazásáig. Számos helyismereti szervezet, rendezvény akítv résztvevője és több kiadvány szerkesztője. Kiemelkedő bibliográfiai munkája a Jászság bibliográfiája (2002) és a Jászság könyvészete (2008).

1983-ban Kiváló Munkáért kitüntetésben részesült.

Gátfalvi Mihály (1925-2016)

Gátfalvi Mihály 1925. május 12-én született Kiskunfélegyházán. A tanítóképző elvégzése után előbb Jászdózsára, majd 1952-ben Sóshidára került.1956 után a központi iskola igazgatójának nevezték ki. 1958-tól visszatért Jászdózsára, ahol több mint harminc évig tanított. Mint történelem szakos tanár több helytörténeti kutatásban is részt vett.

Forrás:

Veliczkyné Koncsik Ilona: Búcsú Gátfalvi Mihálytól= Boldogházi Hírek (2016/1): 10.

Szabó József (1903-1962)

Szabó József Jászárokszálláson született. A jászberényi Tanítóképző Intézetben szerzett diplomát 1924-ben. 1928-ban vette feleségül Zsidei Ilonát. Három gyermekük született.
1924-től egy évig volt gyakornok a zagyvaszántói iskolában. Az 1926-ban felépült középhalmi tanyasi iskola tanítója lett, ahol 1941-ig állt ezen a katedrán. Ekkor a nagyhalmi iskolába helyezték át. A tanyasi tanító életéhez hozzátartozott a levente képzés is. Színjátszással és felnőttoktatással színesítette a tanyasi emberek mindennapjait.
Majd 1942 és 1950 között a dózsai belterületi iskolában tanított.

Lencse Mátyás (1897-1957)

Lencse Mátyás 1897. február 18-án született Jászdózsán. 1918-ban szerzett tanítói oklevelet Budapesten. Egy évvel később vette feleségül Suszter Ilonát. Házasságukból két gyermek született: Mátyás (1920) és Gyula (1923).
Harcolt az I. világháborúban, majd több településen is tanított. 1926-ban a felépült Jászdózsa-Nagyhalom tanyai iskola tanítója lett. A szolgálati lakásban kapott otthont családjával. A tanítói lakáshoz egy hold szántóföld is járt, ahol Lencse Mátyás méhészkedéssel, gyümölcstermesztéssel és rózsákkal is foglalatoskodott.

Kiss Arthur (1893-1948)

Kiss Arthur 1893-ban született Jászdózsán Kiss Lehel községi jegyző és Mohi Erzsébet tizedik gyerekeként. A fiú jó zenei érzékkel rendelkezett, megtanult hegedűn játszani. 1910-ben az eperjesi Királyi Görög Katholikus Tanítóképző Intézetben folytatta tanulmányait, ahol 1914-ben szerzett diplomát.
1915-ben besorozták a Magyar Királyi Budapesti 29. honvédgyalogezredbe. A tartalékos tiszti iskola elvégzése után 1916-ban az orosz harctérre, Bukovinába vezényelték. A Magura és Cibo völgy körüli harcokban súlyosan megsérült.

Révfy Károly (1883-?)

Jászdózsán született 1883-ban. Tanítóképzőt végzett, ahol középiskolai ének- és zenetanítói oklevelet nyert. Nyíregyházára költözve a helyi Iparos Dalárda karnagya és a Nyíregyházi Szalonzenekar vezetője volt. Megalapította a Debreceni Szent László Dalárdát és Cecilia Kórust, Kisvárdán az Iparos Dalárdát és templomi kórust.

Forrás:
A Magyar Muzsika Könyve. Budapest, 1936.

Tartalomátvétel