Jászdózsa

Szentháromság-szobor (Jászdózsa)

1885-ben emelték magánszemélyek adományából a Jászdózs központjában álló szakrális emlékművet. A Szentháromság-szobrot kovácsoltvasból készült alacsony kerítés övezi. Az oszlop közepén szintén kovácsolt vastartó található.

Szeplőtelen fogantatás-szobor (Jászdózsa)

A főtéren található magas talapzton és oszlopon álló Immaculata-szobor mészkőből készült. A barokk stílusú Mária-oszlopot a török után a települést benépesítő katolikus lakosság állította.

Jászdózsa

1. világháborús emlékmű (Jászdózsa)

Jászdózsa 1923. november 4-én avatott emlékművet az első világháborúban elesett hősök előtt tisztelegve. A trombitát fújó, tölgyfaleveles sapkás katonalak Nemes Ősz György (1885-1958) szobrász alkotása, amely műkőből készült. 2002-ben a dózsai Honismereti Szakkör felújította az emlékművet, amelynek talapzatán oldalt a 273 hősi halott neve is olvasható. A szobor lábánál "Ha megfújják a trombitát" felirat olvasható.

Végh János (1814-?)

Végh János 1814-ben született Jászdózsán. 1848 őszétől a 14. pesti honvédzászlóalj katonája. Alakulatával a szabadságharcot a feldunai, illetve a VII. hadtest kötelékében küzdötte végig. 1850. április 1-jén besorozták a 40. gyalogezredhez. Azonban még abban az esztendőben leszerelték.

Forrás:
Besenyi Vendel: Akikre eddig nem emlékeztünk = Redemptio 13. évf. 5. sz. (2006. október) 4-6. pp.

Draposy Imre (1813-1894)

Draposy Imre (1813-1894) Jászdózsai családból származott katona, aki 1848 szeptemberétől a Jászkun Kerületi önkéntes nemzetőrzászlóalj élelmezési hadnagya volt. Novembertől a 14. Lehel huszárezredben szolgált. Júniustól főszázados lett a 18. Attila huszárezredben. A temesvári csatában sebesült meg és esett fogságba. Közlegényként besorozták és 8 évet szolgált császári katonaként. A Kiegyezés után a Jászkun Kerület hadnagyává választották. Haláláig szülőföldjén élt.

Forrás:
Besenyi Vendel: Akikre eddig nem emlékeztünk = Redemptio 13. évf. 5. sz. (2006. október) 4-5.

Tartalomátvétel