Jászfelsőszentgyörgy

Ménkű Miklós (1940-2016)

Ménkű Miklós 1940. december 6-án született. Törökszentmiklóson szerzett mezőgazdasági technikus végzettséget. Az erdőkürti, majd a pásztói gépállomáson dolgozott. 1965-ben került a Vörös Csillag Szövetkezethez, 1967-ben pedig a jászfelsőszentgyörgyi Egyetértés Szövetkezet középvezető munkatársa lett. A rendszerváltáskor szerepe volt abban, hogy a településnek önálló termelőszövetkezete lett.

Kovács Mihály-emléktábla (Jászfelsőszentgyörgy)

2010. április 25-én leplezték le Kovács Mihály plébános emléktábláját a jászfelsőszentgyörgyi római katolikus templom bejáratánál. A plébános 1909 és 1935 között szolgálta a  település közösségét.

Szánta Lajos harangszakértő karolta fel az emléktábla ügyét, aki nagy tisztelője Kovács Mihály lelkész harangtörténeti munkásságának.

Bánhegyi Béla (1889-1959)

Bánhegyi Béla 1889-ben született Kissáros településen. Az eperjesi királyi katholikus főgimnázium elvégzése után Egerben hallgatott teológiát. 1911-ben szentelték pappá. Több Jász-Nagykun-Szolnok megyei telülésen egyházközösségét is szolgálta: Jászárokszállás (1914), Jászapáti (1917). 1936-tól Jászfelsőszentgyörgyön volt plébános 1959. december 19-én bevkövetkezett haláláig.

Trianoni emlékmű (Jászfelsőszentgyörgy)

2010. június 4-én, a trianoni békediktátum aláírásának 90. évfordulója alkalmából állítottak emlékművet Jászfelsőszentgyörgy lakosai. Toásó Tibor kőszobrász alkotásának központi eleme a történelmi Magyarországot ábrázoló márványtábla. A tábla felett a község és a Jász Kerületek címere kaptak helyet.

Kele József (1863-1929)

Kele (Kléger) József, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főügyésze, 1863. december 3-án született Jászfelsőszentgyörgyön. Jász redemtus család sarja. Apja id. Kléger József községi jegyző,  a szabadságharc hőse, anyja Kovács Ilona volt. A család 1881-ben magyarosította nevét. Tanulmányait Jászjákóhalmán kezdte, Jászberényben járt gimnáziumba. Egerben folytatott jogi tanulmányokat, ahol 1891-ben szerzett ügyvédi oklevelet.

Kléger József (1830?-1911)

Kléger József (1830?-1911) Az 1848/49-es szabadságharc idején nemzetőr volt, majd 1848 októberétől hadnagy lett a 14. Lehel huszárezredben. 1849 őszén Klapka Komáromban alszázadossá léptette elő. A Kiegyezés után a jászsági honvédegylet tagja volt. Több jászsági település (Jászfelsőszentgyörgy, Jászjákóhalma) jegyzője volt, majd törvényszéki bíró lett Szolnokon.

Forrás:
Bona Gábor: Kossuth Lajos kapitányai. In: Budapest : Zrínyi Kiadó, 1988.
Sugárné Koncsek Aranka: 150 évvel ezelőtt született Dr. Kele (Kléger) József Jászkun arcképcsarnok = Redemptio 20. évf. 5. sz. (2013. október) p. 2

1. világháborús emlékmű (Jászfelsőszentgyörgy)

Az 1. világháborúban elesett hősök emlékére 1930. október 26-án állítottak emlékművet Jászfelsőszentgyörgy lakói. Az emlékművet Vass Viktor (1873-1955) készítette. A szobrot Czettler Jenő nemzetgyűlési képviselő avatta és dr. Kele István jászberényi apátplébános szentelte fel. A dunaharaszti mészkőből készült obeliszk tetején gömbön álló bronz turulmadár látható.

Gosztony kápolna (Jászfelsőszentgyörgy)

A Jászberény és Jászfelsőszentgyörgy között található kistemplomot 1829-ben Jekelfalussy Johanna építtette 1820 körül emelt kúriája közelében. 1855-ben a kápolna épületét megnagyobbították. Története során többször is felújították. 1885. július 26-án tartotta itt első szentmiséjét Várady Károly (1861-1911), a kegyes tanító rend tagja, a szegedi főgimnázium tanára. Az 1900-as évek elején Gosztony Aladár cserélte le a kápolna eredeti felszerelését.

Jekelfalussy-kúria (Jászfelsőszentgyörgy)

Kerekudvar 1628-ban került a melléthei Barna család tulajdonába, mint nádori adomány. Majd házasság révén az uszfalvi Usz, utóbb jekelfalusi és margitfalvai Jekelfalussy család birtoka lett. Jekelfalussy Johanna építtette a kúriát 1820 körül. A klasszicista stílusú épületet a gyöngyösi ifj. Rábl Károly építőmester tervezte a családi hagyomány szerint.

Római katolikus templom (Jászfelsőszentgyörgy)

A község római katolikus temploma - középkori részekkel - barokk stílusban épült a 18. században, majd 1852-ben renoválták. 1731-ben áldották meg. A homlokzati torony mögött egy boltszakaszos hajó, félköríves szentéllyel. A kapu fölött Szent József-szobor. A torony főkapujára vésett évszám tanúsága szerint 1823-ban építették a templom homlokzata elé barokk stílusban. A szószék és a tabernákulum barokk stílusú. Az orgona a 19. századból származik. Az oltárképen Szent György ábrázolás. A falfestmények Takács István festőművész neobarokk alkotásai.

Tartalomátvétel