Jászfelsőszentgyörgy

Gosztony kápolna (Jászfelsőszentgyörgy)

A Jászberény és Jászfelsőszentgyörgy között található kistemplomot 1829-ben Jekelfalussy Johanna építtette 1820 körül emelt kúriája közelében. 1855-ben a kápolna épületét megnagyobbították. Története során többször is felújították. 1885. július 26-án tartotta itt első szentmiséjét Várady Károly (1861-1911), a kegyes tanító rend tagja, a szegedi főgimnázium tanára. Az 1900-as évek elején Gosztony Aladár cserélte le a kápolna eredeti felszerelését.

Jekelfalussy-kúria (Jászfelsőszentgyörgy)

Kerekudvar 1628-ban került a melléthei Barna család tulajdonába, mint nádori adomány. Majd házasság révén az uszfalvi Usz, utóbb jekelfalusi és margitfalvai Jekelfalussy család birtoka lett. Jekelfalussy Johanna építtette a kúriát 1820 körül. A klasszicista stílusú épületet a gyöngyösi ifj. Rábl Károly építőmester tervezte a családi hagyomány szerint.

Római katolikus templom (Jászfelsőszentgyörgy)

A község római katolikus temploma - középkori részekkel - barokk stílusban épült a 18. században, majd 1852-ben renoválták. 1731-ben áldották meg. A homlokzati torony mögött egy boltszakaszos hajó, félköríves szentéllyel. A kapu fölött Szent József-szobor. A torony főkapujára vésett évszám tanúsága szerint 1823-ban építették a templom homlokzata elé barokk stílusban. A szószék és a tabernákulum barokk stílusú. Az orgona a 19. századból származik. Az oltárképen Szent György ábrázolás. A falfestmények Takács István festőművész neobarokk alkotásai.

Uradalmi cselédház (Jászfelsőszentgyörgy)

A Kerekudvar puszta területén álló egykori cselédház az uradalmi mesteremberek szálláshelyéül szolgált. A műemlék jellegű földszintes lakóépület a 19. század közepén épült, mely egy uradalmi épületegyüttes megmaradt tanúja. Szabadon álló, téglalap alaprajzú nyeregtetős tanyaépület. Udvarra néző oldalán téglapilléres tornác. Az államosítás után II. körzeti tanyaként üzemelt. Ma lakóház.

Forrás:
Szolnok megye műemlékei. Szolnok, 1988.

Kálvária (Jászberény)(1799)

Források szerint 1760-ban Kállay András huszárkapitány emeltette a kőkeresztet, amelyet 1799-ben renováltattak. A barokk kálvária az ún. "Cserőhalom" tetején állt eredetileg. A Cserőhalom elhordásakor a Nagykáta és Jászfelsőszentgyörgy felé vezető útelágazáshoz helyezték át a szobrot 1952-ben. Egy villámcsapás után a kereszt sérülséeit betonnal pótolták. Volutás alapzaton Mária és János evangélista szobra látható, fölötte a kereszten Krisztus festett alakja egy bádog lemezen.

Tartalomátvétel