Jászfényszaru

Bartus Pál (1946-2013)

Bartus Pál 1946-ban született. Kereskedő családból származott.  A magyar szövetkezeti mozgalom legendás alakja volt az ÁFÉSZ-rendszer, majd a Coop csoport vezetőjeként Jászfényszarutól, Jászberényen át Budapestig, és a nemzetközi szövetkezeti mozgalomig vezetett a karrierje.

Iskolát és kutatóintézetet teremtett. A kecskeméti ÁFEOSZ Kereskedelmi Szakközépiskola ma az egyetlen az országban, amely egy országos szövetség tulajdona, ráadásul Magyarország egyik legjobb középiskolája.

Kiss József (1924-1989)

Kiss Jószef 1924. szeptember 10-én született Jászfényszarun Kiss József és Cserháti Ilona gyermekeként. Az elemi után a hatvani polgári iskola tanulója lett. A jászberényi tanítóképzőben 1946-ban szerzett tanítói képesítést.

Csikós Ferenc (1926-2012)

Csikós Ferenc 1929. augusztus 11-én született Jászárokszálláson középparaszti családban. Gyöngyösön a mezőgazdasági római katolikus iskolában 1948-ban tett érettségi vizsgát 1948-ban. Szülei földjén gazdálkodott, de kuláklistára került. Munkaszolgálatra vitték, egészségügyi állapota megromlott. Leszerelése után a Jászárokszállási asztalosipari szövetkezetben helyezkedett el, mint segédmunkás.

Penczner Pál (1916-2010)

Penczner Pál 1916. szeptember 17-én született Jászfényszarun Penczner Pál szabómester és Bezzeg Ilona gyermekeként. Szüleit korán elvesztette, így árvaházba került.Művészeti tanulmányait Vácott és Budapesten ösztöndíjasként folytatta, és a Budapesti Kereskedelmi Akadémia hallgatója volt.
 
A 2. világháborúban tartalékos tisztként szolgált, a nyugati fronton harcolt, majd 1945-ben Németországban hadifogságba esett, ahol sok portrét festett az amerikai katonákról és tisztekről.A háború után 1951-ben kivándorolt Amerikába.

Pintér Pál (1895-1977)

Jászberényben született 1895-ben, és 1919-ben szentelték pappá. Detken, Arlón, Bodonyban, Kunszentmártonban, Miskolcon káplán, majd Rakamazon, Büdszentmihályon, Tibolddarócon plébános volt. Nádudvaron 1941-től volt plébános.

Sándor Gyula (1934-2016)

Sándor Gyula 1934. július 19-én született Jászárokszálláson. Egerben szerzett diplomát történelem-földrajz szakon. Később mygar nyelv és irodalom tanári képesítést is szerzett.

1954-től Jászfényszarun tanított, majd három év múlva Jászárokszállásra helyezték. Innen a nagybátonyi ipari szakmunkásképzőbe, majd a feldebrői általános iskolába került. 1980-ban Vecsésre került, később pedig több budapesti általános iskolában tanított. 1992-ben vonult nyugdíjba.

Igazgatók táblája (Jászfényszaru)

A Fényszaruiak Baráti Egyesülete kezdeményezésére avatták fel 2016. december 3-án, Zsámboki Zoltán (1926-1994) iskolaigazgató születésének 90. évfordulóján, az Igazgatók emléktábláját a jászfényszarui Nagyiskola emeleti előterének falán.

A táblával a település alapfokú iskoláinak szolgálatában ált egykori pedagógusok, intézményvezetők emléke előtt kíván emlékezni az utókor.

Forrás:

Szovjet katonai sír (Jászfényszaru)

1949 tavaszán a belügyminiszter 122.090. (1949.III.) 1-2. számú rendelete alapján a szovjet hősi temetőket és sírokat összeírták. A felmérés tartalmazza az eltemetettek számát, sírbakerülésük időpontját. Ha ismert volt, az elesettek nevét, születésük és elhalálozásuk időpontját is. Megyénkben a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárban található 2585/1949.

Sugár Istvánné Zsámboki Ilona

1948-ban született Jászfényszarun. 1968-ban lett a Nagyközségi Könyvtár munkatársa. Az intézmény vezetőjeként 1978-ban és 1987-ben Kiváló Munkáért elismerésben részesült. Szerkesztője a Mi újság Fényszarun? című helyi lapnak, valamint számos helyismereti kiadvány gondozásában működött közre.

Rácz Adolf (1926-2016)

Rácz Adolf klarinéten játszott, számos zenekarral járta a jászsági településeket. Hagyományos, népi és cigányzenével sokaknak okozott örömöt.

Forrás:

Búcsúzunk = Mi újság Fányszarun? (2016. február): 19.

Tartalomátvétel