1949 tavaszán a belügyminiszter 122.090. (1949.III.) 1-2. számú rendelete alapján a szovjet hősi temetőket és sírokat összeírták. A felmérés tartalmazza az eltemetettek számát, sírbakerülésük időpontját. Ha ismert volt, az elesettek nevét, születésük és elhalálozásuk időpontját is. Megyénkben a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárban található 2585/1949.

1948-ban született Jászfényszarun. 1968-ban lett a Nagyközségi Könyvtár munkatársa. Az intézmény vezetőjeként 1978-ban és 1987-ben Kiváló Munkáért elismerésben részesült. Szerkesztője a Mi újság Fényszarun? című helyi lapnak, valamint számos helyismereti kiadvány gondozásában működött közre.

Rácz Adolf klarinéten játszott, számos zenekarral járta a jászsági településeket. Hagyományos, népi és cigányzenével sokaknak okozott örömöt.

Forrás:

Búcsúzunk = Mi újság Fányszarun? (2016. február): 19.

1940-ben született Rimóczi István, aki az érettségi után a Debreceni Orvostudományi Egyetemen folytatta tanulmányait. 1962-ben szülőhelyén, Jászfényszarun körzeti orvosként kezdett el dolgozni. 1968-ban szakvizsgázott neurológiából. A nyíregyházi megyei kórházból a jászberényi szakrendelőbe került. 1975-ben pedig az újonnan kialakított kisvárdai ideggyógyászati osztály vezetésével bízták meg, amelyet 2013-ig látott el.

2015-ben, 75 éves korában hunyt el.

1871-ben született Rimóczi István jászfényszarui középbirtokos családban.  A mai Ady Endre út 5. sz. alatt állt egykori lakóháza. 1934-ben lett a település főbírája a 2. világháború után 1945 tavaszán megalakult új képviselő-testület megalakulásáig. A jászfényszarui Termelési Bizottság elnöke lett.

1951-ben hunyt el. Síja a helyi felső Szent Kereszt Temetőben található.

Forrás:

Rimóczi Miklós: 145 éve született Rimóczi Istán főbíró = Mi újság Fényszarun? (2016. február): 6-7.