Jászladány

Zsidó temető (Jászladány)

A jászladányi zsidó hitközség az 1860-as évek elején alakult. A 19. és a 20. század fordulóján volt a legnépesebb a közösségük, amely lassú apadának indult. 1941-ben 89 zsidó ember élt a településen. 1944-ben Jászladányon gettóba zsúfolták össze a helyi és a jászalsószentgyörgyi és tiszasülyi zsidó családokat is. A jászberényi és monori gyűjtőtáborokon keresztül Auschwitzba deportálták őket.

Zsinagóga (Jászladány)

A jászladányi zsidó hitközség az 1860-as évek elején alakult. A 19. és a 20. század fordulóján volt a legnépesebb a közösségük, amely lassú apadának indult. 

A jászladányi zsidó hitközség 1913-ban emelt templomot közadakozásból a korábbi imaház helyett.

1941-ben 89 zsidó ember élt a településen. 1944-ben Jászladányon gettóba zsúfolták össze a helyi és a jászalsószentgyörgyi és tiszasülyi zsidó családokat is. A jászberényi és monori gyűjtőtáborokon keresztül Auschwitzba deportálták őket.

Domokos György

A jászladányi általános iskolában kezdet pedagógus pályáját, majd a mezőtúri Dózsa György Gimnáziumba került. Később a Teleki Blanka Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola tanára lett, ahol az igazgató-helyettesi feladatokat is ellátta.

Budaörsön hunyt el 2020-ban.

Forrás:

Elment, ismét elment egy jó ember. Mezőtúr és Vidéke (2020.11.06.): 6.

Tálas László Zoltán (1935-2004)

1935. május 17-én született Jászladányban Tálas László történész.
1982-től 1998-ig vezette a szolnoki Damjanich János Múzeumot. Az ő igazgatóságának 16 éve alatt két fontos feladatot igyekezett megoldani: a múzeum főépületének teljes birtokbavételét és felújítását, valamint a múzeumi kutatómunka zavartalan biztosítását. A szűkös anyagi körülmények között sikerült növelnie a munkatársak létszámát, fejlesztésre került az intézmény technikai felszerelése. 1984-ben tudományos kutatóhely lett a múzeum.

Ladányi Zoltán

Ladányi Zoltán 1863. október 6-án született Jászladányban. Budapesten gyógyszerésznek tanult, ott nyitott gyógyszertárat. 1907-ben lett a Szent Bertalan gyógyszertár tulajdonosa. A Budapesti Gyógyszerész-Egyesület és a Magyar Gyógyszerészek Egyesületének is tagja volt.

Emellett a főváros közegészségügyi és városfejlesztési vonatkozásában is kifejtett közéleti tevékenységet.

Forrás:

A Magyar Társadalom Lexikonja. Budapest, 1931.

Tartalomátvétel