Jásztelek

Zitnyánszky Márk

cipész m. * 1881. Jásztelek. Felszabadult 1897-ben Bpesten, u. ott volt segéd és 1919 óta önálló. 1933-ban fűszer- és vegyeskereskedést is alapított, melyet fia Tibor vezet. - Az 1. h. gy. e. kötelékében harcolt az orosz, szerb, olasz fronton, mint 25%-os rokkant szerelt le. K. cs. k. tulajd. - Felesége: Cikelter Rozália, gyermekei: Tibor, Márk, Tivadar, Imre és Mariska.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Vass P. Antal

ny. szfőv. tisztviselő * 1863. Jásztelek. Bpest szfővárosnál szolgált 29 évig, 1924-ben vonult nyugalomba. - Felesége: Rozmár Rozália, gyermekei: Margit (Ali Gáborné), Mária és Ernő.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Tóth Kálmán

malomtulajd. * 1881. Jászberény. 1897-ben szabadult fel, segéd volt Gyöngyösön, Vámosgyörkön és Bpesten 1906-tól atyja malmában ü. v. volt. 1929 óta 30 HP-vel dolgozik. - A 32. gy. e. kötelékében harcolt az orosz, olasz, román fronton, kétszer sebesült. II. o. ez. vit. érem, K. cs. k. tulajd. Iparoskör, Polg. olvasókör tagja. - Felesége: Rigó Erzsébet, gyermekei: Erzsébet és Kálmán.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Szűcs S. János

földbirtokos * 1871. Jásztelek. 1922 óta gazdálkodik önállóan 32 holdas öröklött birtokán, 1927 óta közs. II. bíró s forg. adókezelő, a NEP tagja. - Felesége: Rigó Rozália, gyermekei: Mária, Kálmán, János, Rozália, Margit és Gábor.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Schwarz Andorné

özv. fűszerkeresk. és vendéglős. * 1886. Kunmadaras. A fűszerüzletet férje halála, 1923 óta vezeti, a vendéglői jogot 1933-ban kapta. Férje 1915-ben bevonult, harcolt az olasz, orosz fronton, 1918-ban sebesülten szerelt le. - Leánya: Margit.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Sűrű Antal (1853-?)

ny. áll. pt. kezelőaltiszt * 1853. Zalaistvánd. Évekig urasági inas volt. 1894-től a zalaegerszegi p. ü ig.-nál, 1900-tól a karcagi áll. ptnál szolgált. 1921-ben vonult nyugalomba.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Rusvay Lajos (1901-1999)

1901. augusztus 13-án született Jászapáti. Elemei iskoláit Hevesiványon (Jászivány) végezte. Az 1912-ben szülőhelyén megalapított gimnázium egyik első diákja volt. 1920-ban tett érettségi vizsgát. A budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatójaként 1925-ben szerzett diplomát. Közigazgatási tanfolyamot 1926-ban Egerben végezte. Gyakornok és segédjegyző, majd mint községi jegyző dolgozott Jászapátiban. 1929-ben Jásztelek főjegyzője volt a 2. világháború befejezéséig. A helyi Levente egylet és a Polgári olvasókör elnökségének is tagja volt. A háborút követően internálták.

Riboss Rezső

el. isk. tanító * 1894. Forgácsfalva. Oklevelét 1913-ban Sárospatakon szerezte. Működött Szászpelsőcön, Trencsénlakon, Nyitrapásztón, 1921 óta Jászteleken. - A 16. h. gy. e. kötelékében harcolt az orosz fronton, foglyul esett s 1920-ban szabadult. Emléklapos hdgy. - Felesége: Kónya Mária tanító, 1919 óta működik Jászteleken; a Leányegyesület és a Szívgárda vezetője.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Panyi Gábor

vendéglős * 1893. Jásztelek. Ácsmesterséget tanult, 1913-ban szabadult fel, 1921-től önálló. Iparát nem folytatja, 1928 óta a községi Rákóczi-vendéglő üzletvezetője. - 3 évig harcolt az orosz és román fronton. K cs. k. és vaskereszt tulajd. A Gazda-, Iparos- és Polg. olv. kör tagja. - Felesége: Kiss Csatári Irén, gyermekei: Irén és Gábor.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Olényik Géza

el. isk. tanító * 1898. Gyoma. Oklevelét 1922-ben Jászberényben szerezte. 1923 óta működik Jászteleken. - A 101. gy. e. kötelékében harcolt az olasz és orosz fronton. A PLE és a Stefánia szöv. tagja. - Felesége: Biró Erzsébet.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Tartalomátvétel