Kastélyok

Almásy-kastély (Kétpó)

A zsadányi és törökszentmiklósi Almásy család tulajdonában volt a pusztapói birtok. A kastélyt (III. kerület 84.) Almásy Dénes emeltette a 19. század első felében. A historizálós és romantikus stílusjegyeket is magán viselő épület vadászkastélyként szolgált. A század második felében már a Herczfelder család tulajdonaként tünteti fel a III. katonai felmérés. A család 1938-ban a Szolnoki Cukorgyár Rt.-nek adta el a kastélyt,a mely bérgazdaságot működtetett Pusztapón.

Nemes-kastély (Kenderes-Bánhalma)

A bánhalmai kastély magját hídvégi és oltszemi gróf Nemes János építtette 1900 körül. A kápolna vasrácsán az 1901-es évszám és az NJ monogram napjainkban is látható. A századfordulón emelt épület egyszerű kialakítású, historizáló stílusjegyekkel épült. Gazdag, neobarokk architektúráját a pár évvel később végrehajtott átalakítás során nyerte el.

Horthy-kastély (Kenderes-Kakatpuszta)

A 18. század elején a roffi Borbély család már birtokos volt Kakatpusztán. 1804-ben Borbély Borbála bizáki Puky Simonnal kötött házassága révén a Puky család birtokába kerültz a napjainkban már nem látható egykori kúria. Nagybányai István 1827-ben vette el Puky Amáliát. Így Kakaktpuszta a Horthy família tulajdona lett. A mai kastélyt nagybányai Horthy Jenő építtette az 1930-as évek végén.

Horthy-kastély (Kenderes)

A kastély magját a nagykárolyi gróf Károlyi család emeltette a 18. század közepén a család itteni birtokrészét irányító gazdatiszt számára. A kúria a majorság központjaként szolgált. A Károlyi familía kenderesi birtokait 1778-ban átengedték a Haller-rokonságnak. Gróf Haller Antal kenderesi birtokát elzálogosította 1792-ben. Így a kúria dévaványai Halasy Márton tulajdonába került.

Schwarz-kastély (Fegyvernek-Szapárfalu)

A muraszombathi, széchyszigeti és szapári Szapáry József cs. kir. kamarás, udvari tanácsos Orczy Annával 1830-ban kötött házassága révén szerezte meg a Fegyvernek határában elterülő birtokok jelentős részét. Szapáry József mádosik fia, Iván 1871-ben eladta fegyverneki uradalmát korábbi bérlőjének, a Schwarz családnak, amelynek tagjai a 20. század elejére a település egyik leggazdagabb birtokosaivá váltak.

Bíró-kastély (Örményes)

A nemesi származású Bíró család Fegyverneken és Örményesen is rendelkezett földbirtokkal és kúriával. Az örményesi kastélyépület magját a 20. század elején épült, amelynek architektúrája elsősorban szecessziós stílusjegyeket viselt amgán. A rezidencia főszárnyát az 1920-as években emeletetrépítéssel bővítették. Az emeleti erkély helyén eredetileg egy nyolcszögletes alaprajzú, pártázatos tornyocskákkal övezett, valamint szecessziós ívű oromzattal ellátott erkélyes középrész húzódott.

Rákóczi-vadászkastély (Rákóczifalva)

II. Rákóczi Ferenc fejedelem birtoka volt Varsány, ahol 1704 és 1706 között vadászkastélyt épített. A szabadságharc bukását követően a Kincstár elkobozta Rákóczi összes birtokát. 1721-ben Csernyánszky Ferenc főtisztviselő vásárolta meg a varsányi kastélyt, aki hamarosan a maróthi Paluska családnak adta tovább. A család egyik leszármazottja, Paluska Julainna fia, nagyményai gróf Koller Ferenc királyi személynök 1781-ben királyi adományként kapta meg a birtokot.

Orczy-kastély (Újszász)(1890)

A régi kastély eladása után Orczy Andor új rezidenciáját a Szarvas-ér és Szarvasmalom körüli ligeterdős területen emleltette. A kastélyt övező park tervszerű kiépítésére a 19-20. század fordulóján került sor. Orczy Zsuzsanna 1935-ben eladta a kastélyt az Isteni Megváltó Leányai apácarendnek, amely zárdát, valamint az idős apácák számára otthont és egészházat alakított ki az épületben.

Almásy-kastély (Törökszentmiklós)

Törökszentmiklós külterületén áll az Almásy-Geiger-kastély. Az Almásyak törökszentmiklósi kúriáját az 1848-as forradalmat követő örökváltság után átengedte a városnak. Gróf Almásy Imre Szenttamásra a család itteni birtokainak gazdasági központjában fogott építkezésbe. Első fázisban a kastély földszintes főszárnya és az ahhoz L-alakban kapcsolódó földszintes mellékszárny épült fel 1891-től. A belső munkálatok befejeztével a család 1893-ban költözött be a kastélyba. A kastélyt ekkor nyitott folyosó kötötte össze a mellékszárnnyal. Ez később beépítésre került.

Kastély (Tomajmonostora)

Derzstomaji pusztában felépített kastély dr. Magyary-Kossa Géza nevéhez fűződik. Az épületet az 1900-as évek elején emelték fel a család birtokán. A helyi hagyomány szerint a középkori monostor köveit is beépítették. Az 1930-as évek második felében Nemes János gróf vásárolta meg a birtokot. A 2. világháború után államosították az épületet. Először a helyi ÁFÉSZ. Később a Petőfi Termelőszövetkezet, majd a tiszaszentimrei Aranykalász Szöevtkezet irodái kaptak helyet a kastélyépületben. A pincében borászatot alakítottak ki. 1995-ben magánkézbe került az ingatlan.

Tartalomátvétel