Kenderes

Papp Aladár

nyug. el. isk. igazgató * 1863. Moha. Oklevelét 1883-ban Pápán szerezte. Kenderesen 5 évig, Tótvázsonyban 10 évig volt tanító, 1904-től működött Tiszaföldváron mint igazgató, 1924-ben vonult nyugalomba. A Hitelszövetkezet főkönyvelője. - Felesége: Sipos Rózsa * Csór. 1924-ben megalakította a Tiszaföldvári nőegyletet, ennek elnöke; a Stefánia szöv. alelnöke, Vöröskereszt díszoklevél tulajdonosa.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Jeskó János

közs. főjegyző * 1889. Tiszaeszlár. A közig. tanfolyamot 1908-ban Debrecenben végezte. Kenderesen volt s. és a. ü. jző, Kunhegyesen közig jző; 1925-től Tiszapüspökiben, 1931 óta Tiszaföldváron főjegyző. - A 46. gy. e. kötelékében harcolt az orosz és olasz fronton, súlyosan megsebesült, az ezüst és bronz SL (a kardokkal), seb. érem, K. cs. k. tulajd. A "Tiszaföldvár és Vidéke" szerkesztője, az Önk. tűzoltó test. alelnöke és parancsnoka, a Dalegylet, a PLE, a Frontharcos csoport elnöke. - Felesége: Győri Erzsébet, gyermekei: Erzsébet (okl. óvónő), Judit és János.

Forrás:

Dr.

Gauzel Miksa

bőrkeresk. * 1816. Abony. U. itt tanult, segéd volt Bpesten, Törökszentmiklóson, Püspökladányban, Kenderesen, 1901 óta önálló, 1923 óta van Túrkevén. - A 2. távirda e. kötelékében harcolt az orosz, szerb, olasz fronton, K. cs. k. tulajd. - Felesége: Schäffer Rózsa, gyermekei: Margit, Klára és László.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Horthy István (1858-1937)

'''nagybányai, vitéz''', ny. lovassági tábornok, földbirtokos, felsőházi tag * 1858. december 21-én Kenderesen született. A kormányzó testvérbátyja. Középiskolai tanulmányait Pozsonyban és Debrecenben, jogi tanulmányait Budapesten és Bécsben végezte. Jogtudományi államvizsgát tett.

Győry Lajos

nádudvari, máv műszaki tanácsos * Kisújszállás. (Atyja Gy. Lajos, kenderesi ref. lelkész, esperes, a III. o. magy. é. k. tulajd., hittudományi, szépirodalmi és történeti munkák írója). A József műegyetemet 1903-ban végezte, Rimaszombat városi mérnöke volt, majd a Máv-nál szolgált Nyiregyházán, Rimaszombaton, Hatvanban, 1931 óta Bpesten. Irodalmi dolgozatai vidéki és fővárosi lapokban jelennek meg. Sajtó alá rendezte édesapja "Kenderes története" című, csak jegyzetekben meglevő művét. - Felesége: kisbisztereci és medvedzei Medveczky Aranka, gyermekei: Aranka (dr. középisk. tanár.

Tartalomátvétel