Kenderes

Horthy-kúria (Kenderes-Kakatpuszta)

A napjainkban lakóházként funkcionáló külterületi épület a helyi hagyomány szerint eredetileg a nagybányai Horthy család kúriájának épült. A ház a kor stílusjegyei alapján a két világháború között alakíthatták át népiskolává.
A szabadon álló, földszintes épület L-alaprajzú. Homlokzatain napjainkban néhány szecessziós jellegű díszítőelem még látható. A homlokzatokat átalakították. Az eredeti nyílászárókat kicserélték. A jobb szélen rizalit lép ki a falsíkból. A rizalit felett faltükörrel díszített oromzat.

Forrás:
Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon 6-7. kötet Budapest, 2005.

Magyary-kúria (Kenderes)

A Magyary-Kossa család bánhalmi rezidenciájának magja Magyary-Kossa István nevéhez fűzödik, aki 1855-ben vette feleségül nagybányai Horthy Jolánt. Ezután fogott a kúria építésébe. Az államosítást követően értelmi fogyatékos betegek számára otthont hoztak létre az épületben. A bánhalmai intézmény napjainkban a Fenyves Otthon nevet viseli, és továbbra is értelmi és más fogyatékosságban szenvedő felnőtt betegek ápolást végzi.

Szeniczey-kúria (Kenderes)

A kúriát a 19. század elején kisszeniczei Szeniczey család építtette klasszicista stílusban. Szeniczey famíiliától  a Bolzákhoz került, amikor gróf Bolza Géza feleségül vette Szeniczey Ilonát 1894-ben. A Bolza család kenderesi kúriája 1918-ban paczolai báró Hellenbach Gottfried tulajdona lett Bolza Mária Klárávalkötött házasság révén. A Hellenbach-kúria az államosítást követően pártháznak adott otthont. Később kultúrházat, majd szolgálati lakásokat alaktottak ki benne.

Nemes-kastély (Kenderes-Bánhalma)

A bánhalmai kastély magját hídvégi és oltszemi gróf Nemes János építtette 1900 körül. A kápolna vasrácsán az 1901-es évszám és az NJ monogram napjainkban is látható. A századfordulón emelt épület egyszerű kialakítású, historizáló stílusjegyekkel épült. Gazdag, neobarokk architektúráját a pár évvel később végrehajtott átalakítás során nyerte el.

Horthy-kastély (Kenderes-Kakatpuszta)

A 18. század elején a roffi Borbély család már birtokos volt Kakatpusztán. 1804-ben Borbély Borbála bizáki Puky Simonnal kötött házassága révén a Puky család birtokába kerültz a napjainkban már nem látható egykori kúria. Nagybányai István 1827-ben vette el Puky Amáliát. Így Kakaktpuszta a Horthy família tulajdona lett. A mai kastélyt nagybányai Horthy Jenő építtette az 1930-as évek végén.

Tartalomátvétel