Kenderes

Horthy-kastély (Kenderes)

A kastély magját a nagykárolyi gróf Károlyi család emeltette a 18. század közepén a család itteni birtokrészét irányító gazdatiszt számára. A kúria a majorság központjaként szolgált. A Károlyi familía kenderesi birtokait 1778-ban átengedték a Haller-rokonságnak. Gróf Haller Antal kenderesi birtokát elzálogosította 1792-ben. Így a kúria dévaványai Halasy Márton tulajdonába került.

Kő-halom (Kenderes)

Kenderes-Bánhalma határában fekszik a Kő-halom (tszfm 97,7 méter) a halastó és a Nyugati-főcsatorna között. A halom tetején egykor egy kőépület állt, innen ered az elnevezés.
a tetején hajdan állt egykori kőépületről kapta nevét. A kunhalom eredeti tömegének egy részét elhordták úttöltésnek. Értékes löszgyepe legeltetés következtében eltűnt.

Forrás:
Tóth Albert: Az Alföld piramisai. Kisújszállás, 2002.

Hármas-határhalom (Karcag)

A Hármas-határhalom Karcag, Kisújszállás és Kenderes határainak találkozásánál fekszik. A halom csúcsán magasságjegy található.

Forrás:
Tóth Albert: Az Alföld piramisai. Kisújszállás, 2002.

Bán-halom (Kenderes)

Az egykori sóút mellett, a Szolnok-túri-síkon emelkedik a tekintélyes halom. A Kenderes-Bánhalma település határában, a 34. sz közút mellett található halomtest eredetileg közel szabályos kör keresztmetszetű volt. Sajnos a különböző emberi behatások: taposás, földutak, mezőgazdálkodás és bányászati tevékenység miatt jellegét elvesztette. A halom neve birtokosa rangjára utal vissza. Egy 1337-ben kelt birtoklevél említi nevén Losonci Dénes tulajdonaként. 1528-ban hazánkról készült első kézzel színezett fametszet térképén a kunhalmok közül egyedüliként a Bán-halmot tüntették fel.

Tinta-halom (Fegyvernek)

Fegyvernek, Kenderes és Tiszabő határában található Tinta-halom a környezetéből kiemelkedő, szabályos ívelésű kurgán. Nevét a mellette fekvő Tinta-fertőről kapta. Az erőteljes kotusodás (szerves anyag gyors átalakulása és ásványosodása) miatt a fertő vize gyakran fekete színű volt. Az itt található mocsári növényzet botanikai értéke jelentős. A Tinta-halom a három település határának volt jele.

Forrás:
Tóth Albert: Az Alföld piramisai. Kisújszállás, 2002.

Tartalomátvétel