Kenderes

Nemzet Székelykapuja (Kenderes)

Kenderesen, Horthy Miklós (1868-1957) szülőhelyén Észak-Erdély visszacsatolása és a kormányzó tiszteletére egy székelykaput állítottak fel 1942. július 30-án a Horthy-kastély mellett. A kapu készítői baróti és környékbeli mesteremberek voltak és a kaput több helyen is felállították az Erdélybe bevonuló magyar csapatok fogadására.

1. világháborús emlékmű (Kenderes)

A kenderesi hősi szobor tervét Horthy Miklós (1868-1957) kormányzó elképzelései alapján készítette és kivitelezte Erdélyi Dezső, Gerlóczy Gedeon és Schong Antal. A szobor Magyarország védőangyalát ábrázolja karddal és pajsszal a kezében. 1941. június 29-én a kormányzó családja jelenlétében avatták fel az emlékművet.

Vándorfy János (1866-1912)

Plébános, helytörténész.
1866-ban született Gyöngyösön, 1912-ben Kenderesen halt meg.
1889-ben lett misés pap, pappá szentelése után 1895-ig káplán volt Jászapátin. Ez időszak alatt Vaszary Kolos pannonhalmi főapát a Millennium alkalmából valamennyi település monográfiájának megírására tett kezdeményezést. Ezt a feladatot Jászapátin a káplán vállalta magára. Az egyház történeti műve Jászapáti helytörténeti monográfiájaként is szolgált.

Forrás:

Vándorfy János: Jász-Apáthi város egyházának multja és jelene. Eger : Érseki Lyceum könyvnyomdája, 1895

Vasas

(debreczeni)
Az újitott nemeslevelet Bethlen Gábor 1611. évi apr. 23-án adta V. de Debreczen Tamás, neje Kovács Katalin, gyermekei György, Miklós, Anna és Erzsébet, testvérei Mihály és Miklós javára a következő czímerrel:
Kék pajzsban 2 griff mellső lábuk karmai közt sisakot tart; sisakdisz: 2 fehér liliom. Kihirdette Biharmegye 1612. évben, másolata a m. kir. orsz. és a hevesmegyei levéltárakban.
(1796. év 379. sz. O. L. Htt. Nob.

Vajda (1639)

III. Ferdinandtól 1639. évi márcz. 24-én nyernek nemeslevelet V.

Tartalomátvétel