Kőtelek

Kopjafa (Kőtelek)(2016)

2016. augusztus 13-án, a kőtelki falunapon avatták fel Sándor János erdélyi fafaragó alkotását a Szabadság és a Damjanich út sarkán.

Forrás:

Mészáros Géza: Mozgalmas az élet Kőtelken = Új Néplap (2016.11.02.): 4.

2. világháborús emlékmű (Kőtelek)

2016. november 6-án avatták fel Kőtelken azt az emlékművet, amely egyszerre állít emléket a 2. világháborúban katonaként elesett helyi személyeknek, valamint annak a közel 60 civil férfinek, akiket a szovjet hadsereg hurcolt el 1944. november 7-én munkaszolgálatra. Közülök csak kevesen tértek haza.

Timpfel Ilona

1899-ben született Kőtelken. 1961 nyarán lett a kőtelki Községi Könyvtár könyvtárosa. Részfoglalkoztatásban látta el az intézmény vezetésével járó teendőket. 1964-ben Szocialista Kultúráért elismerésben részesült.

Kádár László (1897-?)

Kőteleken született 1897-ben. Zenei tanulmányait a kiskunfélegyházai tanítóképzőben és a Zeneművészeti Főiskolán végezte. Tanára volt többek közt Kacsoh Pongrác is. Egerben városi római katolikus tanító. A ciszterciták templomának kántora. A Ferences Szent Klára Énekkar orgonistája. Az. Egri Katolikus Legényegylet Zenekarának és a Szvorényi-úti Olvasókör Dalárdájának karnagya. Szervezett és vezetett különböző működési helyein 4 zenekart és 10 dalárdát. Szerzeményei (kb. 100): egyházi ének, műdalok és kari művek.

Erdélyi Mihály (1895-?)

Kőteleken született 1895-ben. Kassán képesítették kántorrá 1916-ban. Mint önálló kántor 1923 óta tevékenykedett a körmendi római katolikus egyházközség szolgálatában. 1923-ban a Körmendi Iparos Dalárda karnagya, 1924-26-ig a Körmendi Dalosegyesület helyettes karnagya, 1926-28-ig a komáromi r. k. templom egyházi karnagya; egyházi karok, az Altiszti Dalárda, a r. k. iskolák énekoktatója, a polgári fiú- és leány-iskolai énektan, és énekkarvezető.

Országzászló (Kőtelek)

2010 nyarán állították fel a Szent István téren az emlékművet.

Kőtelek

Iskolakápolna (Hunyadfalva)

Kőtelek külterületét a Hunyady grófok telepítették be a 19. században, amikor a iskola és a hozzátartozó kápolna is épült. Az apró településnek napjainkban sincs önálló temploma, az istentiszteleteket a fatornyos iskolakápolnában tartják.

1. világháborús emlékmű (Kőtelek)

Az 1930-as években emeltek emlékművet a Nagy Háború hőseinek Kőtelken. A 1,75 méter magya katona alakját Martinelli Jenő (1886-1954) szobrászművész formálta meg bronzból. Az emlékfal 3 méter magas, amelynek tetején kettős kereszt látható.

A második világégésnek több mint 100 helyi áldozata volt. 1985-ben a 2. világháború befejezésének 40. évfordulója alkalmából az 1. világháborús Hősök szobrára emléktáblát helyeztek az 1939 és 1945 között elhunyt áldozatok tiszteletére.

Kopjafa (Kőtelek)

Háromszéki fafaragók készítették az emlékművet, melyet 1990-ban állítottak fel a második világégés kőtelki áldozatai emlékére.

Elhurcoltak síremléke (Kőtelek)

1944-ben a szovjet gyalogosok a települést megszállva közel 50 helyi lakost gyűjtöttek össze és a Szovjetunióba vitték őket "malenkij robotra". Az elhurcoltak közül heten tértek vissza. A többiek odavesztek. Nekik állít emléket a temetőben található közös síremlék.

Kőtelek

Forrás:

Tartalomátvétel