Kőtelek

Elhurcoltak síremléke (Kőtelek)

1944-ben a szovjet gyalogosok a települést megszállva közel 50 helyi lakost gyűjtöttek össze és a Szovjetunióba vitték őket "malenkij robotra". Az elhurcoltak közül heten tértek vissza. A többiek odavesztek. Nekik állít emléket a temetőben található közös síremlék.

Kőtelek

Forrás:

Boros Imre-emléktábla (Kőtelek)

A kőtelki általános iskolában emléktáblát avattak Boros Imre (1939-2007) egykori iskolaigazgató tiszteletére. Az emléktábla Medgyesi Béla alkotása.

Forrás:

Rimóczi Ágnes: Emléket állítottak az egykori tanítónak = Új Néplap 2012. június 16. 4. p.

Római katolikus templom (Kőtelek)

Szent István király templom A község katolikus templomát 1779-ben kezdték építeni. 1782. augusztus 20-án áldották meg Szent István tiszteletére. Az államalapító király lett a templom védőszentje, búcsúját is augusztus 20-án tartják.

Szeleczky

(szeleczi és boczonádi nemes és báró)
Első ismert őse csarnovai Wajszko Mátyás a XV. század elején a bodrogmegyei Vajszka községből a zólyommegyei Szeleczre költözött, ott birtokokat szerzett s azokra Hunyadi Jánostól megerősitő levelet is nyert.
Egyik későbbi utóda Tamás 1560-ban királyi megerősités mellett nádori donatióval nemesi udvartelket kapott Szeleczen s felvette a Szeleczky nevet.
(N. J. X. 577. Gömörm. monogr. 657. Siebm. 624.)
1727. okt. 22. Márton nejével Sokoray Erzsébet-Magdolnával bárói rangot nyert.
(K. K. XXXVI.

Sághy

(dormándházi nemes és báró)
Törzsökös hevesi család, melynek nemesi ága ma is él és birtokos Dormándon, honnan előnevét vette.
(1764. év 6. sz.)
A czímeres nemeslevelet, mely Sághy Pál dormándi lakos tulajdonában van, 1694. évi június 6-án a török háborúkban vitézkedett s több izben fogságot is szenvedett S.

Tartalomátvétel