Kuncsorba

Korda János (1859-1932)

Magyarcsékei Korda János 1859-ben született. Mosomagyaróváron gazdasági akadémiát végzett. Tanulmányai befejezése után gazdálkodni kezdett. 1894-ben kötött házasságot Várady Gizellával (1872-1966). Házassága révén szerzett birtokot Csorbán, a Réten és Mezőtúr határában, Pusztapón. Telivér lovakat tartott. Rendszeresen indult amatőr fogatversenyeken. 

Öt gyermekük született: Sarolat, Andor, Béla, Kálmán és Erzsébet.

Szökőkút (Kuncsorba)

2014 elején Kuncsorba Önkormányzata felhívást intézett a lakosság felé, hogy a 32. alkalommal megrendezett falunapra szökőkutat emelhessenek a község parkjában. A Csorba Kupa áprilisban került megrendezésre, a szökőkút avatására azonban egy kicsit később 2014 júniusában került sor.

Forrás:
Mészáros János: Elkészült a szökőkút = Új Néplap (2014. június 17.) p. 1.

Kőkereszt (Kuncsorba)

A temetőben látható kőkeresztet 1913-ban állították a kuncsorbai római katolikus hívek adakozásából.

Kuncsorba

Református templom (Kuncsorba)

Kuncsorba önálló missziói egyházközség. Tiszántúli Református Egyházkerület Nagykunsági Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. A település református temploma 1937-ben épület.

Bán-halom (Kenderes)

Az egykori sóút mellett, a Szolnok-túri-síkon emelkedik a tekintélyes halom. A Kenderes-Bánhalma település határában, a 34. sz közút mellett található halomtest eredetileg közel szabályos kör keresztmetszetű volt. Sajnos a különböző emberi behatások: taposás, földutak, mezőgazdálkodás és bányászati tevékenység miatt jellegét elvesztette. A halom neve birtokosa rangjára utal vissza. Egy 1337-ben kelt birtoklevél említi nevén Losonci Dénes tulajdonaként. 1528-ban hazánkról készült első kézzel színezett fametszet térképén a kunhalmok közül egyedüliként a Bán-halmot tüntették fel.

Tartalomátvétel