Kengyel község, valamint a közigazgatási határán belül található hat kunhalom, mind a Szolnoki löszhátság kistájon fekszik. Ezek egyike a Beszélő-halom, amely azonban a többszörösen károsított kunhalmok sorába tartozik.
Forrás:
Tóth Albert: Az Alföld piramisai. Kisújszállás, 2002.
A Tomajmonostoráról Abádszalókra vezető földút mentén látható a Pap-halom (tszfm. 96,8 méter). Az Abádszalók keleti határában a szélbarázdás maradékgerinces futóhomok területen álló kunhalmot csaknem teljesen elszántották a mezőgazdasági művelés során.
Forrás:
Tóth Albert: Az Alföld piramisai. Kisújszállás, 2002.
Kenderes-Bánhalma határában fekszik a Kő-halom (tszfm 97,7 méter) a halastó és a Nyugati-főcsatorna között. A halom tetején egykor egy kőépület állt, innen ered az elnevezés.
a tetején hajdan állt egykori kőépületről kapta nevét. A kunhalom eredeti tömegének egy részét elhordták úttöltésnek. Értékes löszgyepe legeltetés következtében eltűnt.
Forrás:
Tóth Albert: Az Alföld piramisai. Kisújszállás, 2002.
A városból a keleti irányba kivezető út országút mentén az 1784. évi határtérkép egy Hármas-halmot jelez. A három halomból napjainkban csak egy maradt meg, az is erősen károsodott az elmúlt évszázadokban. A Vágott-halmot éveken át vegyszer- és műtrágyalerakatként használták, és a kopár oldalába a lefolyó csapadékvíz is völgyeket vájt.
Forrás:
Tóth Albert: Az Alföld piramisai. Kisújszállás, 2002.
Az Ecse-halom közvetlenül az egykori hortobágyi bombázótér szélén fekszik. A halomra megfigyelő tornyot telepítettek. A kunhalom így napjainkban erősen roncsolt állapotban van.
Forrás:
Tóth Albert: Az Alföld piramisai. Kisújszállás, 2002.