Kengyel határában hat halom bizonyosan a kunhalmok közé sorolható. Ezek közül kiemelkedik a Baghy-halom, amit a helybeliek Baghy-dombként is emlegetnek.

A Bors-halom egy bronzkori tell-telep (lakódomb) Tiszagyenda határában, és Kunhegyestől nyugatra. Az elnevezés a határrész birtokosáról kapta. A Bors család valószínű, hogy a kabar származású Miskolc nemzetség ősei voltak. A halom már az 1521. január 14-i határjárás jegyzőkönyvében is e földrajzi néven szerepel.

Forrás:
Tóth Albert: Az Alföld piramisai. Kisújszállás, 2002.

A Nagykunság legmagasabb pontja (tszfm. 102 m) a garmadára épített Király-halom Abádszalók keleti határában.

Forrás:
Tóth Albert: Az Alföld piramisai. Kisújszállás, 2002.

Zádor és Ágota szerelmi történetére emlékező földrajzi nevek egyike a Karcag határában álló Asszonyszállási-halom. A legenda szerint az itteni faluban lakott Ágota, akibe beleszeretett a Kevibe való kun vitéz, Zádor. A halom földje középkori temetőt és egy 15. századi templom alapját rejti. Az egykori halom az emberi tevékenység miatt napjainkban egy alig észrevehető, alacsony kiemelkedés a pusztában.

Forrás:
Körmendi Lajos: Robinson az árokparton. Karcag, 1999.
Tóth Albert: Az Alföld piramisai.

Fontos határhalom volt Karcagtól kelet felé haladva, a Hortobágy-Berettyó mentén található Ágota-halom a Nagykunság és a Hajdúság között. A középkorban Szent Ágota tiszteletére egy kápolna állt a halom felett, amit a reformáció idején lebontottak. A kápolna tégláit beépítették a halom lábánál emelt Ágota Csárda falába, amely az 1950-es évekig működött. Mára egy erősen megbolygatott, befásított halom köszönti az arra járókat. A halom nevét Nagykunságban ismert Zádor és Ágota szerelmi történet után kapta.

Forrás:
Józsa Istvánné: Zádor és Ágota = Karcagi kincses kalendárium, 1993.