Kunhegyes

Petrányi Elemér

szabó m. * 1893. Tiszaroff. 1910-ben szabadult fel. Bpesten neves mestereknél dolgozott, a technológián elvégezte a szabászati tanfolyamot. 1920-ban Kunhegyesen lett önálló, 1928 óta működik helyben, mint az intelligencia elismert szabója. - 1914-ben a 4. hidászokhoz vonult be, harcolt a szerb, albán, montenegrói és orosz fronton, megsebesült, 1918-ban fogságba esett, 1919-ben szabadult. A II. o. ez. és 2 bronz vit. érem. a K. cs. k. és vaskereszt tulajd. - Felesége: Mérten Eszter, gyermekei: Tibor és Ica.

Forrás:

Dr.

Orosz Pál

kéményseprő ü. v. * 1894. Kunhegyes. Atyjánál tanult, segéd Füzesgyarmaton, Bpesten, Ujpesten volt. 1912 óta anyja üzemét vezeti. - A 4. hegyi tüz. e. kötelékében harcolt az olasz, orosz fronton. Bronz. vit. érem, K. cs. k. tulajd. A Tűzoltó egy. alparancsnoka, Levente egy. számvizsgálója, a Ref. dalárda tagja.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Bojus Gyula

máv intéző, állomásfőnök * 1890. Tiszaroff. A Máv szolgálatába 1906-ban lépett, szolgált Nagykárolyban, Nyiregyházán, Debrecenben, Kunhegyesen, 1921 óta Abádszalókon. - Felesége: Rácz Irén, gyermekei: Gyula és Irén.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Ágoston Imre

közs. ző * 1904. Kunhegyes. Közig. tanfolyamot 1930-ban Szombathelyen végzett. Gyakornok volt Kunhegyesen, 1934 óta a. ü. jző Abádszalókon. - Felesége: Veres Emma, gyermekei: Lenke és László.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Gulyás András

kéményseprő m. * 1874. Jászárokszállás. Segéd volt Gyöngyösön, Jászárokszálláson, Törökszentmiklóson, Kunhegyesen, Makón és Pécsett; 1895 óta önálló. Az Ipartest., a Vadász egy., az Orsz. kéményseprőipartest. tagja. - Felesége: Faragó Erzsébet, gyermekei: Erzsébet (postakiadó) és László.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Tartalomátvétel